Hogyan mérjük a termelékenységet?
2013. Június 07.
A termelékenység az egy munkavállaló által évente előállított érték-többlet, hozzáadott érték.
Ma Magyarországon a középvállalatok nagy részében a termelékenység csak harmada vagy negyede a nyugat-európai hasonló értékeknek (66-75%-os elmaradásunk van!). Az egy főre
jutó hozzáadott érték átlaga jelenleg évi kb. 6 MFt. Sajnos a hazai kézben lévő mikró és kisvállalatok átlaga csak 2-3 MFt/fő/év, a középvállalatok 5-7 MFt/fő/év, míg a zömmel külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoké általában 10-40 MFt/fő/év értékek között található.
Ezzel rögtön látni, milyen mértékben kettészakadt a magyar gazdaság. A felső végen van a magyar gazdaságban realizált nyereség >90%-a és a gyors fejlődés, az alvégen meg a folyamatos likviditási gondokkal küszködés, a magas adók elől adócsalásba menekülés és az éles árversenyben történő iszapbirkózás.
Bárki a saját cégére is könnyen ki tudja számítani az egy főre eső hozzáadott értéket (ezt nevezzük termelékenységi mutatónak). Elő kell venni a utolsó 3-4 év mérlegéből az „A” jelű Eredménykimutatásokat és az összes bevételből (I+II+II sorok) le kell vonni az anyagjellegű költségeket és az értékcsökkenési leírást (IV és VI-os sorok) és az eredményt el kell osztani az átlagos statisztikai létszámmal (a mérleg mellékletben szokott lenni ez a szám). A középvállalatok addig nem válhatnak nagyvállalattá, amíg a 10-15 MFt/fő/év értéket – és az ehhez tartozó nyereség képződési ütemet el nem érik.
Érdemes több korábbi évre elvégezni ezt az elemzést. Jól lehet látni, hogy milyen radikális mértékben tud romlani a termelékenységi mutató válsághelyzetben. Érdekes, hogy ez a mutató alig függ az iparágaktól: egy kereskedő cégben szinte ugyanolyan értékeket kapunk, mint az ipari vagy a szolgáltató szegmensekben.
Benchmark elemzések a nyugat-európai cégekkel szemben azt mutatják, hogy elsősorban szervezettségben vagyunk elmaradva. Ezt a legtöbb magyar vállalatvezető képtelen elhinni.
Okolják az adórendszert, a túlzottan erős árversenyt, a gyenge munkaerő felhozatalt, a rossz munkaerkölcsöket, a konkurencia adócsalásból fakadó előnyét, a csekély fizetőképes piaci keresletet, a bürokráciát, a drága hiteleket, az állami túlszabályozást és ehhez hasonló dolgokat.
Részben igazuk van; hiszen ezek mind-mind kedvezőtlenül hatnak a cégre, de Nyugat-Európában sincs kolbászból a kerítés, ott is ugyanezekkel a gondokkal küszködnek a cégvezetők és mégis többszörös termelékenységet tudnak elérni. Az általuk használt „csodafegyver” a szervezetfejlesztés. Jó pár évtizedes előnyük van velünk szemben. Jó hír viszont, hogy szervezetet fejleszteni nem kerül sok pénzbe, inkább csak munkába és tanulásba. S noha időből sincs sok, mégis némi szorgalommal behozható ez az előny.
Szakértői jelentések a cégtulajdonosnak
- A várakozásoknak megfelelően alakultak a munkaerő-piaci adatok a szakértők szerint
- Az új Földtörvény hatásai az agráriumban
- KSH: májusban tovább csökkentek az ipari termelői árak
- Növekvő pályán tartja magát az építőipar
- Magyarország is építi innovációs ökoszisztémáját
- A The Riverside Company szerint érdemes befektetni a régióban
- Manpower: a magyar cégek harmada nehezen talál megfelelő munkaerőt, főként szakmunkások, mérnökök hiányoznak
- Bisnode: nővelték bevételüket az internetes kereskedők
- Bisnode: évek óta veszteséges a vendéglátóipar
- Ezer milliárdos beruházási igény az állattenyésztésben
V Pont bemutató:
Adó-Averzió 2002 KFT
Budapest XI. kerület
Az Adó-Averzió 2002. Ügyviteli és Szolgáltató Kft. 2002. évében alakult. Tagjai 1994. évében alakították meg az Adó-Averzió Betéti Társaságot.
A Kft. tulajdonosai 20-30 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek vállalkozási, költségvetési és nonprofit területen.
Regisztrált mérlegképes könyvelők ezen szakterületeken. Adótanácsadói és építőipari árszakértői oklevéllel rendelkeznek.
PIROLA Bt
Budapest XI. kerület
2000.év óta foglalkozom kis cégek teljes körű könyvelésével, adóbevallásával.
Callidus Magyar - Német Könyvelési kft
Budapest VII. kerület
Társaságunkat 20 évvel ezelőtt - 1991-ben – alapítottuk, a német–magyar gazdasági kapcsolatok erősödésében felismerve az idegen nyelvet beszélő szakemberekkel kapcsolatos igényeket a kis- és középvállalkozások területén.