Készpénzfizetés és kezelés a cégben

2013. Február 21.

A vállalkozás pénzkezelése – számlázott követelései kiegyenlítése, pénzügyi kötelezettségei teljesítése technikai értelemben alapvetően kétféle módon történhet: vagy bankszámlán, vagy készpénzben. Természetesen más teljesítési módok is vannak,  pl. beszámítás, engedményezés, de itt most a pénzkezelést tárgyaljuk.

A készpénzes fizetésre az adózás rendjéről szóló törvény külön szabályokat tartalmaz. A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. /Art. 17. § (9)/.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetés elfogadásával árukereskedelmi tevékenységet folytatni szándékozó szolgáltatók számára – a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján - előírja, hogy a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségeik teljesítésére belső szabályzatot készítsenek, azt a felügyeletet ellátó szervvel hagyassák jóvá, amely egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba is veszi.  Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

A készpénzkezelés kapcsán  kell foglalkoznunk a házipénztárral.  A házipénztár egy virtuális fogalom, a vállalkozásban nyilvántartott (bekönyvelt) pénz – ha nincs a bankszámlán – akkor a házipénztárban van.  A házipénztár így inkább egy számviteli, nyilvántartási fogalom, független a pénz tárolási helyétől, ennek fizikai valóságától, hogy az egy páncélszekrényben, rácsozott helyiségben, vagy egy fémdobozban őrizzük a pénzt. Persze a pénzkezelési szabályzatokban erről is rendelkezni kell. A házipénztárban levő készpénz összegét  növeli a készpénzben megfizetett számláink összege, a bankszámláról készpénzben felvett összegek – csökkentik az általunk készpénzben kiegyenlített számlák összege, bankszámlára történő befizetések, valamilyen szerződés alapján átadott összegek. Miután a házipénztár a benne levő pénzzel együtt a vállalkozó tulajdona – így ez a személyes célú felhasználás szabad prédája is. Ezért van az, hogy milliós házipénztárak léteznek úgy, hogy a valóságban a pénz nincs meg. A nyilvántartás szerint van pénz – a valóságban nincs pénz.

Ezért a Számviteli törvény a fentiek szerint előírja, hogy a kötelezően megalkotandó   pénzkezelési szabályzatban  kell rendelkezni legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről.  Az adózás rendjéről szóló törvény pedig súlyos bírságokat állapított meg.  A jelenlegi szabályok szerint a nem magánszemély adózó  500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható,  ha a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti.

A házipénztári pénzkezelés kapcsán meg kell említeni az Szja törvény szabályozását is.
–Ha a cégtulajdonos kölcsönt vesz fel a saját cégétől, és a kikötött kamat nem éri el a jegybanki alapkamat + 5%-át (vagy ehelyett a bizonyítandó mértékű szokásos  piaci kamatot) akkor ez a kamatkedvezmény a magánszemélynél adóköteles jövedelem, amelyet a kifizető cég így köteles kezelni. (Szja 72.§/1/)
-Ha a magánszemély egy kifizetőtől – például a  cégből   készpénzt vesz fel későbbi elszámolásra, és ezzel 30 napon belül sem számol el, akkor ezt az ügyletet az Szja törvény úgy tekinti, mint egy „kölcsönt”, és az előbbiek szerint a kamatkedvezményből származó jövedelem szabályai szerint kell eljárni. (Szja tv. 72.§/4/ c./)

A kamatkedvezményből származó jövedelem után 2011-től a 16%-os szja mellett 27%-os egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. (1998:LXVI. tv. 3.§/1/ bb./)

« Vissza a tippekhez