Válságban vagy átalakulóban a hazai falusi turizmus? - Internetes jelenléttől a klaszterig

2012. Október 24. 11:32

Nemrégiben rendezték meg a falusi vendégfogadók idei sütő-főző fesztiválját a baranyai Hosszúhetényben. Jó alkalom volt az esemény, hogy a versenyző csapatok szorgoskodása közepette áttekintsük a turisztikai ágazat jelenlegi helyzetét és várható jövőjét Szabó Géza egyetemi tanárral, a FATOSZ alelnökével, a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség elnökével.


A két világháború közötti időszak sikerei nyomán a rendszerváltás éveiben újjáéledő falusi vendégfogadás az ország valamennyi megyéjét behálózza. A 2008-2009-ig rohamosan növekvő vendégforgalom 90 százalékát belföldi turisták tették ki. A legutóbbi évek jogszabályi változásai, az adókedvezmények megvonásai azonban roppant kedvezőtlenül érintették az ágazatot, többen vészharangot kongatnak.

- Hosszúhetény a magyar falusi turizmus egyik bölcsője - idézte fel Szabó Géza. - 1989 óta fogadnak itt vendégeket szervezett közösségben, de itt vannak a cserkútiak is, ők a 90-es években vágtak bele. Az első sütő-főző versenyt is Hosszúhetényben rendeztük, aztán többfelé mentünk, de vissza-visszatérünk. Most már nem országos, hanem nemzetközi lett a fesztivál, Délvidékről, Szerbiából, Székelyföldről, Franciaországból és Olaszországból jönnek csapatok a magyarok mellett. Ez a főzőverseny a természetesség jegyében zajlik. Ismeretlen alapanyagot kapnak - mindenki ugyanazt -, és csak szabadtéri módszerekkel lehet sütni, faszénnel vagy fával, bográcsban vagy roston. Van, aki sparhelttel jött. A tizenegy kilónyi csomag húsfélékből és zöldségekből áll. Négy óra alatt készülnek el az ételek, sütemények, majd a zsűri és a közönség értékeli az eredményt. Évek óta bővül a létszám, idén 19 csapat érkezett az országból és külföldről. Közülük a székelyföldi barátaink a törzsvendégek, számukra ez az év eseménye, egész idő alatt erre készülnek. Háromszékről és környékéről jönnek minden évben, már voltak nyertesek is a versenyben.

- Miközben élvezzük a nap melegét és a remek hangulatot, a háttérben feszülő tények sajnos kedvezőtlenek. 2008-2009 óta folyamatosan romlik a falusi turizmus helyzete, mára harmadára esett vissza a hazai vendégforgalom.

- Nagy zuhanást éltünk át, a korábbi közel 800 ezres vendégéjszaka után most csupán 300 ezer vendégéjszakás forgalmat tudunk felmutatni - komorodik el a szövetségi elnök. - Tulajdonképpen eltűnt a vendégek harmada. Ennek oka nemcsak a beszűkült piac, hanem a rossz szabályozás is. 2009-ben megjelent egy új rendelet, amely a falusi vendégfogadást egyéb szállásadásként jelölte meg - addig külön jogszabályi kategória volt -, és korlátozta a tevékenységet. A döntően agrárjellegű alföldi mezővárosok egy részében, ahol a belterületeken állattartás is jelen van, szinte megszűnt a falusi vendégfogadás. A Kis- és Nagykunságban, a Felső-Tisza vidékén, ahol korábban jelentős vendégfogadás működött, többé nem lehetett folytatni. Változtak az adószabályok is. Megszűnt a falusi turizmus adómentessége. Korábban egy évben 800 ezer forintig nem volt adófizetési kötelezettség, csak regisztrálták a vendégforgalmat, és csupán az azon felüli részt kellett bevallani, illetve befizetni. Az adóbevallások készítése a főként nyugdíjas vendégfogadók számára vált teherré.

- A helyi termékek kínálatára is vonatkozott a szabályozás?

- 2007 óta nagy lehetőséget jelentett, hogy a falusi vendégasztal-szolgáltatás keretében nemcsak a saját vendégeket lehetett megkínálni helyi termékekkel, hanem a betérő, arra járó turistákat is. Ez kiválóan működött: ha valaki bejelentkezett a vendéglátóhoz, kellemes órákat tölthetett el egy-egy háznál, a kertben kóstolhatta a helyi ételeket, szörpöket, és ráadásul nem is éttermi áron. Ezt a lehetőséget szüntette meg az új rendelet. Aki ilyen tevékenységet folytatott, annak korábban még plusz 400 ezer forintos adókedvezmény is járt.

- Miközben ilyen visszatartó, fékező intézkedések történtek, Baranya, Somogy és Tolna megyében figyelemreméltó kezdeményezések és eredmények is születtek. Ott van például az ökoporta rendszer.
- A Norvég Civil Támogatási Alaptól kaptunk segítséget, 2008-ban teljes egészében ők támogatták a kezdeményezést. Akkor ez volt az egyedüli komoly turisztikai program Magyarországon. A három megyében 32 ökoportát alakítottunk ki 2010-ig. A mai városi közönség számára egyre vonzóbb a természet, a hagyományok, az öko jelző. Szeretik a vidéki tájat, a természetvédelmi területeket, a hozzájuk tartozó tradíciókat. Úgy gondoltuk, hogy azok, akik a védett területek gazdag növény- és állatvilágára kíváncsiak, ne egy városi szállodából kiránduljanak oda, hanem egy közeli faluban ébredve már reggel hallgassák a madarakat, lássanak növényeket, érezzenek illatokat. A vidéki örökség a természet és a falvak öröksége is. A parasztporták, a régi eszközök, a régi szakmák, a régi ételek egy városi gyerek számára újak, még a hagyományos földművelés szavait is elfelejtettük. Mindezt összeköti az ökoporta. A védett területek környékén működő vendéglátóknak kínáljuk fel a lehetőséget, ha készek megfelelni a minősítési rendszerünknek: helyi terméket állítanak elő, hagyományos módon készítik ételeit, a ház hagyományőrző kiállítású, a díszítéshez a régi korok tárgyait használják, környezetkímélő módon kezelik a hulladékot, a fűtéshez megújuló erőforrásokat vesznek igénybe. A minősítés mellett a marketing is jól sikerült, szép kiadványaink, internetes megjelenéseink születtek.


- A másik jelentős kezdeményezés volt a 2010-ben alakult klaszter, amely az azonos üzleti szektorban dolgozókat összegyűjtő, adott térségen belüli hálózat.

- Ezt uniós támogatással lehet megszervezni, de csak vállalkozásokat, a gazdasági élet szereplőit támogatja. A falusi vendégfogadás azonban nem vállalkozói formában zajlik, működtetői döntően magánszemélyek. Mivel mi mégis támogatni szeretnénk a falusi vendéglátókat, úgy szerveztük meg a klaszterünket, hogy a vidék fejlődésében érdekelt vállalkozásokat fogjuk össze - a rendezvényszervezőket, az utazási intézményeket, a helyi termékforgalmazókat. Bioterméket vagy fűszernövényeket forgalmazó cégeket is bevontunk ebbe a körbe, lehetőséget teremtve a közös marketingre. Tehát egyik oldalon vannak a vállalkozások, amelyek érdekeltek abban, hogy a falusi értékek fejlődjenek, a másik oldalon a vendégfogadásban érintettek, akik így támogatást kapnak. A jövő hónapban zárjuk az első két évet. Kapcsolatainkat szélesítettük, jelen vagyunk az internetes közösségi oldalakon is. Bekerültünk az online értékesítési rendszerbe, az országos szövetséggel együttműködve megteremtettük az internetes foglalási lehetőséget. A közösségi oldalakon kampányokat szerveztünk.

- Ezekkel a lépésekkel meg lehet állítani a lejtmenetet? A Falusi és Agroturizms Országos Szövetsége a minősítési rendszerek kidolgozásával, az elemző értékelő munkákkal igyekszik segíteni az ágazatot.

- A legnagyobb segítség az integrált honlapok megszületése volt, ahol a vendégfogadókon kívül szerepelnek a boros gazdák és a helyi terméket előállítók is. A vendéglátók fele fenn van a hálózaton, sokan megtanulták kezelni az internetet, hiszen lassan elkezdődött a nemzedékváltás is. Az igazi megoldás a hálózatok kialakulásától, a desztinációkkal való együttműködéstől várható. A falusi turizmus beletartozik az adott turisztikai régió kínálatába, értékes része a wellnessek és a négycsillagos szállodák mellett. Ha sikerül a jelenleg is szerveződő desztinációs központokba betagozódni, akkor a falusi vendégfogadók saját kínálatukkal, gasztronómiájukkal, rendezvényeikkel, szálláshelyeikkel szerves részeivé válhatnak a turizmusnak. A másik kiváló példa a palóc út. Ez a program egy térség identitását erősíti a palóc vidéken, Nógrád megye és Dél-Szlovákia területén. Önkormányzatok, művelődési házak, fesztiválhelyszínek, falusi vendégfogadók, más szállásadók együttesen viszik a piacra az egész térséget. Erre lehet támogatást szerezni, ez érdekeltséget teremt az ottani városok számára is, így a települések közötti amúgy is meglévő kapcsolatok a turisztikával is gazdagodhatnak.

Beszélgetésünk közben a cserkúti Szakács Gyuláné lépett oda hozzánk csigerszörpöt és süteményt kínálva. A Jakab-hegy tövében élő vendéglátó a Mecsekalja szakácsnéja címet viseli, és valójában is szakács. Falujában már nyolc házban foglalkoznak vendéglátással, ráadásul tavaly óta új programmal várják a vendégeket: az Ökocsali része a saját termékekből álló kóstoló, gyógynövénytúrák szakszerű vezetéssel, bakancsos vagy biciklis kirándulások a környező hegyekben, sőt még egy drávai kenuzás is belefér, ha van rá igény.

Délutánra elkészültek a finom ételek, sütemények, a zsűri és a közönség együttes szavazatai alapján a győztes a Háromszéki Panziók Egyesülete lett. Boldogan térhettek haza, már másodszor nyertek a vetélkedőn.

« Vissza a Szakértői jelentésekhez

Vállalkozói Szemléletű Könyvelő Irodák Magyarországon

Keresse a V licenccel rendelkező könyvelőket!

V Pont bemutató:

Bakosné Jenőfi Márta logo

Bakosné Jenőfi Márta

Süttő

Ha nyugodtan akarsz aludni, a lehető legkevesebbet fizetni, akkor válassz engem.

Baranyainé Tamás Szilvia logo

Baranyainé Tamás Szilvia

Győr

Teljes körű adószakértés, adótanácsadás, könyvviteli szolgáltatás, bérszámfejtés egyéni és társas vállalkozások, nonprofit szervzetek, részére szakmai felelősségbiztosítással. Cégalapítás, jogi tanácsadás ügyvédi háttérrel.

Reg-Tilla Kft. logo

Reg-Tilla Kft.

Nagyvenyim

Sebestyén Regina regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok.
Gyakorló könyvelőként 1997 óta dolgozom folyamatosan, 2003-ban szereztem meg képesítésemet vállalkozási szakon.

Szakmai felelősségbiztosítással rendelkezem, és tagja vagyok a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének.

További vállalkozó szemléletű könyvelő irodák

Hirdetés: cegmenedzseles.hu