Válságban vagy átalakulóban a hazai falusi turizmus? - Internetes jelenléttől a klaszterig

2012. Október 24. 11:32

Nemrégiben rendezték meg a falusi vendégfogadók idei sütő-főző fesztiválját a baranyai Hosszúhetényben. Jó alkalom volt az esemény, hogy a versenyző csapatok szorgoskodása közepette áttekintsük a turisztikai ágazat jelenlegi helyzetét és várható jövőjét Szabó Géza egyetemi tanárral, a FATOSZ alelnökével, a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség elnökével.


A két világháború közötti időszak sikerei nyomán a rendszerváltás éveiben újjáéledő falusi vendégfogadás az ország valamennyi megyéjét behálózza. A 2008-2009-ig rohamosan növekvő vendégforgalom 90 százalékát belföldi turisták tették ki. A legutóbbi évek jogszabályi változásai, az adókedvezmények megvonásai azonban roppant kedvezőtlenül érintették az ágazatot, többen vészharangot kongatnak.

- Hosszúhetény a magyar falusi turizmus egyik bölcsője - idézte fel Szabó Géza. - 1989 óta fogadnak itt vendégeket szervezett közösségben, de itt vannak a cserkútiak is, ők a 90-es években vágtak bele. Az első sütő-főző versenyt is Hosszúhetényben rendeztük, aztán többfelé mentünk, de vissza-visszatérünk. Most már nem országos, hanem nemzetközi lett a fesztivál, Délvidékről, Szerbiából, Székelyföldről, Franciaországból és Olaszországból jönnek csapatok a magyarok mellett. Ez a főzőverseny a természetesség jegyében zajlik. Ismeretlen alapanyagot kapnak - mindenki ugyanazt -, és csak szabadtéri módszerekkel lehet sütni, faszénnel vagy fával, bográcsban vagy roston. Van, aki sparhelttel jött. A tizenegy kilónyi csomag húsfélékből és zöldségekből áll. Négy óra alatt készülnek el az ételek, sütemények, majd a zsűri és a közönség értékeli az eredményt. Évek óta bővül a létszám, idén 19 csapat érkezett az országból és külföldről. Közülük a székelyföldi barátaink a törzsvendégek, számukra ez az év eseménye, egész idő alatt erre készülnek. Háromszékről és környékéről jönnek minden évben, már voltak nyertesek is a versenyben.

- Miközben élvezzük a nap melegét és a remek hangulatot, a háttérben feszülő tények sajnos kedvezőtlenek. 2008-2009 óta folyamatosan romlik a falusi turizmus helyzete, mára harmadára esett vissza a hazai vendégforgalom.

- Nagy zuhanást éltünk át, a korábbi közel 800 ezres vendégéjszaka után most csupán 300 ezer vendégéjszakás forgalmat tudunk felmutatni - komorodik el a szövetségi elnök. - Tulajdonképpen eltűnt a vendégek harmada. Ennek oka nemcsak a beszűkült piac, hanem a rossz szabályozás is. 2009-ben megjelent egy új rendelet, amely a falusi vendégfogadást egyéb szállásadásként jelölte meg - addig külön jogszabályi kategória volt -, és korlátozta a tevékenységet. A döntően agrárjellegű alföldi mezővárosok egy részében, ahol a belterületeken állattartás is jelen van, szinte megszűnt a falusi vendégfogadás. A Kis- és Nagykunságban, a Felső-Tisza vidékén, ahol korábban jelentős vendégfogadás működött, többé nem lehetett folytatni. Változtak az adószabályok is. Megszűnt a falusi turizmus adómentessége. Korábban egy évben 800 ezer forintig nem volt adófizetési kötelezettség, csak regisztrálták a vendégforgalmat, és csupán az azon felüli részt kellett bevallani, illetve befizetni. Az adóbevallások készítése a főként nyugdíjas vendégfogadók számára vált teherré.

- A helyi termékek kínálatára is vonatkozott a szabályozás?

- 2007 óta nagy lehetőséget jelentett, hogy a falusi vendégasztal-szolgáltatás keretében nemcsak a saját vendégeket lehetett megkínálni helyi termékekkel, hanem a betérő, arra járó turistákat is. Ez kiválóan működött: ha valaki bejelentkezett a vendéglátóhoz, kellemes órákat tölthetett el egy-egy háznál, a kertben kóstolhatta a helyi ételeket, szörpöket, és ráadásul nem is éttermi áron. Ezt a lehetőséget szüntette meg az új rendelet. Aki ilyen tevékenységet folytatott, annak korábban még plusz 400 ezer forintos adókedvezmény is járt.

- Miközben ilyen visszatartó, fékező intézkedések történtek, Baranya, Somogy és Tolna megyében figyelemreméltó kezdeményezések és eredmények is születtek. Ott van például az ökoporta rendszer.
- A Norvég Civil Támogatási Alaptól kaptunk segítséget, 2008-ban teljes egészében ők támogatták a kezdeményezést. Akkor ez volt az egyedüli komoly turisztikai program Magyarországon. A három megyében 32 ökoportát alakítottunk ki 2010-ig. A mai városi közönség számára egyre vonzóbb a természet, a hagyományok, az öko jelző. Szeretik a vidéki tájat, a természetvédelmi területeket, a hozzájuk tartozó tradíciókat. Úgy gondoltuk, hogy azok, akik a védett területek gazdag növény- és állatvilágára kíváncsiak, ne egy városi szállodából kiránduljanak oda, hanem egy közeli faluban ébredve már reggel hallgassák a madarakat, lássanak növényeket, érezzenek illatokat. A vidéki örökség a természet és a falvak öröksége is. A parasztporták, a régi eszközök, a régi szakmák, a régi ételek egy városi gyerek számára újak, még a hagyományos földművelés szavait is elfelejtettük. Mindezt összeköti az ökoporta. A védett területek környékén működő vendéglátóknak kínáljuk fel a lehetőséget, ha készek megfelelni a minősítési rendszerünknek: helyi terméket állítanak elő, hagyományos módon készítik ételeit, a ház hagyományőrző kiállítású, a díszítéshez a régi korok tárgyait használják, környezetkímélő módon kezelik a hulladékot, a fűtéshez megújuló erőforrásokat vesznek igénybe. A minősítés mellett a marketing is jól sikerült, szép kiadványaink, internetes megjelenéseink születtek.


- A másik jelentős kezdeményezés volt a 2010-ben alakult klaszter, amely az azonos üzleti szektorban dolgozókat összegyűjtő, adott térségen belüli hálózat.

- Ezt uniós támogatással lehet megszervezni, de csak vállalkozásokat, a gazdasági élet szereplőit támogatja. A falusi vendégfogadás azonban nem vállalkozói formában zajlik, működtetői döntően magánszemélyek. Mivel mi mégis támogatni szeretnénk a falusi vendéglátókat, úgy szerveztük meg a klaszterünket, hogy a vidék fejlődésében érdekelt vállalkozásokat fogjuk össze - a rendezvényszervezőket, az utazási intézményeket, a helyi termékforgalmazókat. Bioterméket vagy fűszernövényeket forgalmazó cégeket is bevontunk ebbe a körbe, lehetőséget teremtve a közös marketingre. Tehát egyik oldalon vannak a vállalkozások, amelyek érdekeltek abban, hogy a falusi értékek fejlődjenek, a másik oldalon a vendégfogadásban érintettek, akik így támogatást kapnak. A jövő hónapban zárjuk az első két évet. Kapcsolatainkat szélesítettük, jelen vagyunk az internetes közösségi oldalakon is. Bekerültünk az online értékesítési rendszerbe, az országos szövetséggel együttműködve megteremtettük az internetes foglalási lehetőséget. A közösségi oldalakon kampányokat szerveztünk.

- Ezekkel a lépésekkel meg lehet állítani a lejtmenetet? A Falusi és Agroturizms Országos Szövetsége a minősítési rendszerek kidolgozásával, az elemző értékelő munkákkal igyekszik segíteni az ágazatot.

- A legnagyobb segítség az integrált honlapok megszületése volt, ahol a vendégfogadókon kívül szerepelnek a boros gazdák és a helyi terméket előállítók is. A vendéglátók fele fenn van a hálózaton, sokan megtanulták kezelni az internetet, hiszen lassan elkezdődött a nemzedékváltás is. Az igazi megoldás a hálózatok kialakulásától, a desztinációkkal való együttműködéstől várható. A falusi turizmus beletartozik az adott turisztikai régió kínálatába, értékes része a wellnessek és a négycsillagos szállodák mellett. Ha sikerül a jelenleg is szerveződő desztinációs központokba betagozódni, akkor a falusi vendégfogadók saját kínálatukkal, gasztronómiájukkal, rendezvényeikkel, szálláshelyeikkel szerves részeivé válhatnak a turizmusnak. A másik kiváló példa a palóc út. Ez a program egy térség identitását erősíti a palóc vidéken, Nógrád megye és Dél-Szlovákia területén. Önkormányzatok, művelődési házak, fesztiválhelyszínek, falusi vendégfogadók, más szállásadók együttesen viszik a piacra az egész térséget. Erre lehet támogatást szerezni, ez érdekeltséget teremt az ottani városok számára is, így a települések közötti amúgy is meglévő kapcsolatok a turisztikával is gazdagodhatnak.

Beszélgetésünk közben a cserkúti Szakács Gyuláné lépett oda hozzánk csigerszörpöt és süteményt kínálva. A Jakab-hegy tövében élő vendéglátó a Mecsekalja szakácsnéja címet viseli, és valójában is szakács. Falujában már nyolc házban foglalkoznak vendéglátással, ráadásul tavaly óta új programmal várják a vendégeket: az Ökocsali része a saját termékekből álló kóstoló, gyógynövénytúrák szakszerű vezetéssel, bakancsos vagy biciklis kirándulások a környező hegyekben, sőt még egy drávai kenuzás is belefér, ha van rá igény.

Délutánra elkészültek a finom ételek, sütemények, a zsűri és a közönség együttes szavazatai alapján a győztes a Háromszéki Panziók Egyesülete lett. Boldogan térhettek haza, már másodszor nyertek a vetélkedőn.

« Vissza a Szakértői jelentésekhez

Vállalkozói Szemléletű Könyvelő Irodák Magyarországon

Keresse a V licenccel rendelkező könyvelőket!

V Pont bemutató:

Németh Anita logo

Németh Anita

Budapest XIII. kerület

Közel 10 éves tapasztalattal rendelkezem. Regisztrált mérlegképes könyvelőként, adótanácsadói képesítésem folyamatban van.
Célom, hogy a könyvelés és bevallások beadásán túl, a jogszabályok betartása mellett segítsem Ügyfeleimet gazdaságos működésük kialakításában.
Továbbá, hogy cégüket biztonságban tudják, és együttműködésünk hosszú távú legyen.

Adó-Averzió 2002 KFT logo

Adó-Averzió 2002 KFT

Budapest XI. kerület

Az Adó-Averzió 2002. Ügyviteli és Szolgáltató Kft. 2002. évében alakult. Tagjai 1994. évében alakították meg az Adó-Averzió Betéti Társaságot.

A Kft. tulajdonosai 20-30 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek vállalkozási, költségvetési és nonprofit területen.
Regisztrált mérlegképes könyvelők ezen szakterületeken. Adótanácsadói és építőipari árszakértői oklevéllel rendelkeznek.

Mérleg-Adó 2000 Könyvelő Iroda - Tatabánya logo

Mérleg-Adó 2000 Könyvelő Iroda - Tatabánya

Tatabánya

A Mérleg-Adó 2000 Könyvelő Iroda Tatabányán és környékén nyújt könyvelés, adóbevallás, bérszámfejtés, adótanácsadás szolgáltatást.

További vállalkozó szemléletű könyvelő irodák

Hirdetés: Nyaraljon a spanyol tengerparton