Vezetői információ – befektetés eszközökbe

2012. Május 23. 14:52

Üdvözlöm kedves olvasóimat! Pár havi  szünet után visszatérünk, újabb tippekkel az üzleti  hatékonyság és eredményesség növelése érdekében.

Sorozatunk korábbi részeiben már áttekintettük a tervezés folyamatát, készpénzforgalmi előrejelzés készítéset, terv és tényadatok összehasonlítását.

Ezúttal a tervezés egy újabb fontos területére szeretnék összpontosítani: befektessünk-e vagy sem?

Mit értünk befektetés alatt? – A Dolce Vita….

Fekete Péter kis pékséget üzemeltet a város egy forgalmas negyedében, ‘Édes Élet’ név alatt. A pékség sok munkát igényel, de jól megy. Péter, vendégeivel való csevegései során észrevette, hogy sokan meginnának egy finom kávét is a péksütemény mellé.  Péter nemrégen rövid kirándulást tett Triesztbe, ahol rengeteg remek kis kávézót talált. Látta, micsoda forgalmat tudnak lebonyolítani naponta finom, illatos, gőzölgő presszó kávékkal és mellé felszolgált péksüteményekkel. A vendégek a pult mellett vagy könyöklőknél hörpintik fel italukat, pár percre megpihennek, néhány szót váltanak a tulajdonossal vagy ismerőseikkel, és továbbsietnek dolgukra.

Péter úgy dönt, ezt a modellt itthon is bevezeti: a pékség és törzsvevőköre adott, helye van még pár magas asztal elhelyezéséhez, és a kávéillat biztosan ellenállhatatlan lesz sok vevő számára. Már csak a presszógépet kell megvennie. Úgy dönt, a gép csakis Triesztből jöhet – az olasz eszpresszót és a hozzá kapcsolódó életérzést nyújtsa!

Péter nézegeti az olasz presszógépeket, és egyszerre tanácstalanná válik. Megéri, nem éri meg? Melyiket vegye? Hogyan induljon neki az értékelésnek?

Eszköz vagy sem?

A befektetések elemzéséhez először is kissé kanyarodjunk  el a számvitel alapfogalmaihoz. A pénzügyi mérlegben az első sorok, szinte bárhol is legyünk a világon, a ‘Befektetett eszközöket’ tartalmazzák. Ezek tipikusan hosszú távon – ami alatt éven túli használatot értünk – szolgálják a vállalkozás érdekeit, és jellemzően elvárhatóan hasznot hoznak a cégnek. Számvitelben is többféle kategóriába soroljuk őket: lehetnek tárgyi eszközök, például berendezések, vagy ingatlan, gépjármű, esetleg számítógépes rendszer vagy konyhapult az étteremben. Ide tartoznak azonban kevésbé megfogható, úgynevezett ‘immateriális’ javak, ami lehet mondjuk egy szoftver, vagy egy licensz, esetleg egy franchise, hogy üzemeltessünk egy vendéglátó egységet. Befektetések egyre nagyobb része pénzügyi jellegű: például tulajdonrész egy másik vállalkozásban, vagy adott kölcsönök.

Sok befektetett eszköz a cégek számára komoly kiadással jár. Egy jármű, vagy gyártósor megvétele, esetleg tulajdonrész szerzése egy másik vállalkozásban nem mindennapos esemény, és jellemzően komoly megfontolást igényel. Tényleg szükségünk van rá? Be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket? Milyen hatással lesz a dolgozókra és a vásárlókra?

Fekete Péterünk esetében a kérdés viszonylag egyszerű: a gép a pékség hosszútávú érdekeit szolgálná, tehát befektetésként kezelendő. Nyilván meg kell majd tanítania az alkalmazottait is a gép használatára és az olasz kávékultúrára, ami nem biztos, hogy mindig egyszerű lesz. A vevői eltérő igényeivel is számolni kell: szeretik-e a presszókávét, és melyik fajtát? Erősebb, aromásabb, teltebb legyen-e? Mennyi tejjel? De a fő kérdés: tényleg növeli majd a forgalmat és az eredményt?

Mikor fektetünk be?

Ahogy az előzőekben rávilágítottam, számvitelileg élesen elkülönül a befektetés – ami a mérleg megfelelő sorába kerül – a folyó kiadásoktól, amiket felmerülésükkor elszámolunk az adott időszak nyeresége terhére. A gyakorló számvitelesek tudják, hogy ez az – elvileg- éles elkülönülés azonban gyakorlatban nem ilyen egyszerű: új alkatrészt veszünk a gépsorhoz, újrafestjük az irodát, vagy kicseréljük a padlót modern aljzatra: melyik esetben fektetünk be, vagy inkább csak állagmegóvást végzünk? A számviteli szabályok adta támpontok nem minden esetben elégségesek az adott kiadás pontos megítéléséhez.

 

Tovább bonyolíthatja a helyzetet, amikor szellemi javakba fektetünk be: képzésre küldjük munkatársainkat, folyamatokat szervezünk át, vagy erőteljes marketingkampányba kezdünk. Ilyen és hasonló kiadásokat a számvitel jellemzően folyó tételként kezel, míg a cégvezetés többnyire hosszútávú hasznot remél belőlük.

Mi is tehát a befektetés?   Ismérvei általában a következőek:

  • a vállalkozás hosszútávú terveit szolgálja
  • gyakran jelentős kiadással jár
  • jellemzően hatással van a munkatársak számára és a munkavégzés folyamatára
  • hatása általában évekig tart
  • nehéz pontosan számszerűsíteni a hatását

Ezeken a hasábokon a fő cél a hatékonyságnövelés és a döntéselőkészítés segítése, és nem feltétlenül annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy számvitelileg hogyan kezeljük az adott kiadást.

Mi a döntés tárgya?

Befektetések elemzésekor általában az alábbi kérdések merülnek fel?

  • Van-e rá szükség?
  • Mennyi idő alatt térül meg?
  • Mekkora hasznot fog hozni?
  • Milyen hatása lesz életünkre?
  • Megengedhetjük-e magunknak?
  • Milyen finanszírozási konstrukció áll rendelkezésre?

Az első kérdés – szükséglet – várhatóan nem elsősorban pénzügyi jellegű. Egy kis anekdotával segítenék a megválaszolásában: karácsony után, hírportál böngészés közben bukkantam az alábbi kis hírre, miszerint ‘egy előrelátó édesanya hétéves kislányának mellplasztikát adott karácsonyra, tizenhat éves korában beváltható többezer dolláros csekk formájában. Interjújában elmondta, ő ezt egyértelmű befektetésnek tekinti lánya jövőjébe  - pontosan ugyanolyan jellegűnek, mint az iskoláztatásra félretett pénz.’

Mielőtt ítélkeznénk tette felett, nézzük a pénzügyi tényeket: plasztikai sebésznek vagy inkább takarítónak látunk fényesebb jövőt? A mama, aki már túl van pár hasonló műtéten, nyilván végiggondolta a fenti kérdéssor többi feltevését, és a finanszírozási konstrukcióra is egyértelmű válasza van!

Vámpírok és befektetés

Amint láttuk az előzőekből, és tudjuk saját életünkből, ez talán a legnehezebb kérdés: mibe éri meg és mibe nem befektetni nehezen összekuporgatott, vagy esetleg hitelre felvett pénzünket? Mi a biztos?

Mielőtt pénzügyekkel kezdtem volna foglalkozni, eredeti végzettségem szerint nyelvész vagyok, így a nyelvi kérdések (is) különösen érdekelnek. Egyik ilyen érdekes téma a ‘szavak hatalma’: ha valamit kimondunk, és kifejezést alkotunk rá, általában elhisszük, hogy létezik is. Két példa: a vámpír – nyilván mindenki hallott már Drakula grófról, meg a modernebb kori variánsokról, ‘Alkonyat’ sorozat és társai formájában. De vajon tényleg vannak vámpírok?

A másik ilyen, konkrétabban idevágó példa a ‘biztos befektetés’. Erről – bár nyilván embere válogatja – talán még gyakrabban hallunk, mint a vámpírokról, bár én eddig személyesen több vámpírt ismertem….

Utólag talán elmondhatjuk, hogy a befektetés ‘biztos’, sőt bombabiztos volt, de aki előre ilyet ígér, azt küldjük el inkább vámpírfilmet nézni. Előre tekintve sajnos a biztos csak a bizonytalanság – és elnézést a szójátékért!

Hogyan értékeljük a befektetést?

Természetesen eszem ágában sincs olyat állítani, hogy semmit  nem lehet előre kiszámítani, de a legjobb, ha már a kezdetekkor számolunk azzal, hogy tökéletes pontosság nem lehet a jövőt illetően. A kockázati faktort muszáj beépíteni a számításainkba, és ráadásul ez gyakran változik is. Ezzel együtt, a tervezés hasznos, és a jövő jórészben rajtunk és tetteinken is múlik, így érdemes lesz az alábbiakat megfontolni!

Tervezés – ellenőrzés

Megtérülési időszak

Mennyi idő múlva jön vissza? Nem Láng Vincére vagy barátokkal söröző/kávézó partnerekre  gondolok, de az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés befektetések elemzésekor ez. Mindannyian ösztönösen tudjuk, hogy minél hosszabb a táv, annál nagyobb a bizonytalanság és a kockázat is. Az egyik legelső megválaszolandó kérdés tehát a megtérülési időszak lesz, és ez sokszor el is döntheti a kérdéses befektetés jövőjét.

Miután a befektetés általában (jelentős összegű) pénzkiáramlással jár, elvárjuk, hogy ezt minél előbb pénzbeáramlás is kövesse. Azt várjuk, hogy minél nagyobb összeg minél gyorsabban jöjjön vissza. A legtöbb cég tipikusan megszab egy határvonalat: ha annál hosszabb a megtérülési időszak, akkor nem vágnak bele a projektbe. Ez a vonal természetesen szubjektív: van, akinél pár hónap, de kitolódhat akár évtizedekre is. Egy fűtési rendszer nyilván hosszabb megtérülésű lesz, mint egy – példánknál maradva – kávégép.

Nézzük tehát Fekete Péter esetét. Péter számításokat végez, mennyibe is kerülne neki a gép, és vajon mikorra hozná be az árát. Sok lehetőség közül egy középkategóriás, dizájnos gép tetszik meg neki, mely 2,5 millió forintot kóstál. Mikorra térülne meg?

Péter számításai szerint átlagos haszna egy csésze kávén 100 forint lenne. Becslései szerint naponta el tudna adni 100 csészényit, tehát egy nap alatt 10.000 forintnyi haszna lenne a gép használatából. Heti öt napot van nyitva, vagyis heti 50 ezer forinttal számolhat, és évente ötven héttel, szabadságokkal együtt. Tehát, 50 x 50.000 – vagyis egy év alatt 2.5 millió: ezek szerint a gép egy év alatt visszahozná az árát!

Péter ezek alapján eldöntheti, hogy továbbgondolja-e a vásárlást, vagy más ötlet után néz. Ő dönti el, hogy a megtérülési idő számára megfelelő-e, vagy esetleg túl hosszú.

Mik a megtérülési idő számítás előnyei?

Cégek befektetések tervezésekor igen gyakran használják a megtérülési időt. Főbb előnyei:

  • egyszerű
  • közérthető
  • gyorsan kiszámítható

Természetesen akkor, ha a szükséges adatok rendelkezésre állnak. A jövőbeni, készpénzben mért haszon számítása elengedhetetlen a megtérülési időhöz, de természetesen sok bizonytalanság övezi.

Péternek a gép megvételéhez most kell letennie a pénzt (kivéve persze, ha lízingeli vagy részletfizetési konstrukcióban vásárolja), a bejövő haszon viszont csak később, az év(ek) során folyamatosan jelentkezik. Egy forint ma mást ér, mint egy év múlva - ezt a megtérülési idő számítás nem veszi figyelembe.

Összefoglalóan, a megtérülési idő előszűrőnek alkalmas befektetések esetében, és számítása egyszerű. A végső döntéshez azonban általában nem nyújt elegendő információt, ezért egyéb technikákkal együtt szokták tipikusan alkalmazni.

Következő alkalommal további befektetéselemzési módszerekkel ismerkedünk meg.

 

 

 

Ipacs Laura

CEU Üzleti kar oktatója

www.penzugyekentul.blogspot.com

 

« Vissza a Szakértői jelentésekhez

Vállalkozói Szemléletű Könyvelő Irodák Magyarországon

Keresse a V licenccel rendelkező könyvelőket!

V Pont bemutató:

Kollár Gáborné logo

Kollár Gáborné

Tápiószentmárton

Regisztrált mérlegképes könyvelőként, 2000 óta egyéni vállalkozás keretei között végzem a könyvviteli szolgáltatást.
Irodámban egyéni és társas vállalkozások, mezőgazdasági őstermelők és családi gazdaságok teljes körű könyvelési, adóbevallási és adatszolgáltatási feladatait végezzük.
Igény szerint az iratok feldolgozása és a személyes konzultáció történhet a megbízó székhelyén is.
Kérésre a könyvelési anyagot is a vállalkozás székhelyén vesszük át.
Szakmai felelősségbiztosítással rendelkezem.

Decsi Lászlóné logo

Decsi Lászlóné

Bóly

A Decsi Könyvelőiroda Bóly 1993-tól tevékenykedik
Alkalmazotti létszám: 3 fő
- ebből regisztrált mérlegképes könyvelő 2 fő
Állandó telefonos elérhetőség: +36 20 3937013
Állandó internetes elérhetőség: decsi@boly.hu
Vidéki ügyfelekkel interneten keresztüli kapcsolattartás, scannelt formában anyag fogadása, küldése.
Ügyvéd, pályázatíró biztosítása.

Raab-Cont Kft logo

Raab-Cont Kft

Győr

Idézetünk

"Önmagunkkal szemben alapvető elvárás a precizitás, a megbízhatóság, és nem utolsó sorban felelősségvállalás az elvégzett munkáért"

További vállalkozó szemléletű könyvelő irodák

Hirdetés: Nyaraljon a spanyol tengerparton