Egyéni vállalkozás alapítás - előnyök és hátrányok

2011. Szeptember 14. 19:32

Milyen vállalkozási forma az egyéni vállalkozói státusz?  A törvény szerint természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Egyébként e körben nincs változás a régi törvényhez képest. Először is tehát az egyéni vállalkozás a természetes személy saját neve alatt folytatott gazdasági tevékenysége. A saját vagyon a felelősség szempontjából nem különül el a vállalkozás vagyonától, a vállalkozásnak nincs az alapító természetes személytől elkülönülő önálló személyisége, (jogképessége), önálló szervezete. Szemben mondjuk egy gazdasági társasággal, ahol a cég jogképessége, vagyona, szervezete élesen elkülönül a tagok személyétől.

Üzletszerűnek minősül a rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenység. Ebben a fogalom-meghatározásban minden elem jelentése egyértelmű: a rendszeres azt jelenti, hogy visszatérő jellegű, ismétlődő, ennek az ellentétpárja az egyedi, egyszeri. Egy megörökölt ingatlan eladása azért nem üzletszerű tevékenység, mert nem rendszeres. De ingatlanok sorozatos vétele eladása már rendszeres tevékenység – tehát üzletszerű is. A nyereség- és vagyonszerzési célt nem kell külön magyarázni – minden vállalkozás célja a haszon. A saját gazdasági kockázatvállalás - eddig  a régi törvényben ez  nem volt része az üzletszerű gazdasági tevékenység fogalmának - az önálló tevékenység megfelelője, szemben a munkaviszonnyal, amelynél a jogviszonynak nincs kockázatvállalási eleme, a munkavállaló a saját nevében nem felel, nem kockáztat.

Ha szigorúan nézem, akkor a magánszemély bármely önálló gazdasági tevékenységet – amelyet a saját nevében, önállóan, rendszeresen nyereségszerzési céllal végez - csak egyéni vállalkozóként folytathat. Vannak azonban vállalkozáson kívüli, vállalkozás-szerű formák, amelyek végzésére az adójogszabályok azon az alapon adnak lehetőséget, hogy a magánszemély egy önálló (nem munkaviszony) tevékenység keretében bevételre tesz szert.  Ide tartoznak az un. adószámos magánszemélyek (pl. a bérbeadók, szellemi szabadfoglalkozásúak). Ha ez a bevétel rendszeres – akkor ez már egyéni vállalkozást kíván. Azonban a gyakorlat ezt az elvet nem követi: mind a bérbeadás, mind a szellemi szabadfoglalkozás végezhető önmagában az adószám kiváltásával, az egyéni vállalkozói státusz megszerzése nélkül is. Ez alapján mondhatjuk, hogy ezek amolyan egyéni vállalkozás előtti vállalkozási formák.

Az egyéni céggel részletesen is foglalkozunk, de mindjárt itt az elején tekintsük át a lényegesebb szabályait. Annál is inkább indokolt ez, mert egyéni céget az egyéni vállalkozás alternatívájaként lehet alapítani.  Tehát a következő döntési szempontok vannak, az egyéni vállalkozás, vagy egyéni cég alapítás eldöntésénél:

-A már működő és az új egyéni vállalkozók számára előnyös lehet a törvény által felkínált korlátolt felelősségű egyéni cég forma (kfc.) választása. Azt nem kell ecsetelni, hogy vállalkozni veszélyes, megnyugtató érzés ettől a potenciális veszélyforrástól védve tudni a magánvagyont.

-Ugyancsak előnyös az, hogy az egyéni cégben lehetőség van a vagyoni betét, tehát a „cég” eladására. Ilyen lehetősége az egyéni vállalkozónak nincsen, ott csak az eszközök értékesíthetők, de a cég maga nem. Lényeges ez a különbség, mert egy vállalkozás nem biztos, hogy az eszközei által értékes. A cégértékben megjeleníthető a jó hírnév, az ügyfélkör, a bejáratottság, ismertség – az egyéni vállalkozó ezeket nem tudja eladni – az egyéni cég igen. (Az egyéni vállalkozó halála esetén az örököse továbbviheti a vállalkozást, és az egyéni céget is – ebben nincs különbség a két vállalkozói forma között.)

-Adózásban is kedvező lehet, hogy az egyéni cégben – szemben az egyéni vállalkozással - nincs kötelező osztalék-elszámolás – az adózott eredményt nem kötelező osztalék-fizetésre felhasználni és megadózni, hanem eredménytartalékba helyezhető.

Ezen előnyök mellett azonban számba kell venni a következő hátrányokat:

-Egyéni cég alapításához először meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, amely olyan adófizetési kötelezettséggel járhat, amellyel enélkül nem kell számolni. Erre a kérdésre egy példán levezetve külön is kitérünk. A törvény tartalmaz e kérdésben kedvezményt – három éves részletfizetést – ezt is be lehet vonni a mérlegelésbe.

-Az egyéni cég átkerül a számviteli törvény hatálya alá, ahol a bevételt már nem a kifizetéskor,  hanem a kiszámlázásakor kell elszámolni, azaz a meg nem fizetett számla után is kell fizetni a társasági adót. Tehát az általános adózási pozíció ilyen szempontból romlik.

-A számviteli törvény hatálya alatt az egyéni cég pénzkezelési szabályzatot köteles készíteni, amelyben rendelkeznie kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről is, amely nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Ezen pénzkezelési szabályok megsértése esetén az adóhatóság az egyéni  céget  500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja (Art. 172.§/1/ e./). Az egyéni vállalkozóra nem vonatkozik a Számviteli törvény, így nincs kötelezettsége pénzkezelési szabályzat készítésére sem, így annak megsértése miatt sem szankcionálható. Vonatkozik rá viszont az Szja törvény – amelynek kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezései jöhetnek szóba az elszámolásra átvett és 30 napon belül el nem számolt pénzek kapcsán (lásd: Szja tv. 72.§).

-Ha eva alatt adózik az egyéni vállalkozó – akkor az egyéni cég alapítása miatti megszűnés miatt megszűnik ez eva adóalanyisága. Bizonyos szolgáltatási iparágakban még a 30%-os eva mellett is azt lehet mondani, hogy az eva a legkevésbé terhes adózási forma.

-Az egyéni cég nem élhet a vállalkozói tevékenység szünetelésének lehetőségével. A szünetelés új intézmény, és nagyon előnyösnek tűnik azon egyéni vállalkozók számára, akik egyáltalán élhetnek vele. Ezzel külön is foglalkozunk.

-Az egyéni cég hátrányaként kell megemlítenünk, hogy a cégnyilvántartásban való szereplése  folytán a cég szervezete, alapító okirata, működése viszonylag nagyobb nyilvánosságnak  van kitéve, mint egy egyéni vállalkozó. A cégjegyzék nyilvános, abba bárki betekinthet, onnan adatot kérhet. Az egyéni céget – ha kettős könyvvitelt vezet – beszámoló letétbe-helyezési és mérleg-közzétételi kötelezettség is terheli, ez is fokozza a működés nyilvánosságát. Hátrányként azért említem meg, mert mindezek a törvényi előírások a privátszférát érintik, a vállalkozásnak is vannak magántitkai.

-Az egyéni cég tagja saját személyes közreműködői díja után 1,5%-os szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége van – az egyéni vállalkozónak nincs.

Természetesen a vállalkozás alapítás kapcsán nem csak az egyéni vállalkozás – egyéni cég problémakörét kell és lehet mérlegelni, sokkal inkább valós alternatíva, hogy egyéni vállalkozást, vagy gazdasági társaságot alapítsunk. Mert az egyéni cég azért elég ritka a gazdasági  szereplők között, sokkal bevetettebb forma a gazdasági társaság. Aztán ezen belül is differenciálódik a helyzet a betéti társaság vagy korlátolt felelősség problémájával. Azt lehet mondani, hogy ha az alapítási költségek a meghatározóak, akkor a sorrend a kevésbé költségestől a költségesebbig a következő:

1. egyéni vállalkozó  2. betéti társaság  3. korlátolt felelősségű társaság.

Tehát egyéni vállalkozás sokkal olcsóbban alapítható, és részben működtethető is – mint egy korlátolt felelősségű társaság – viszont ugyanolyan jogszerű formát ad bármilyen gazdasági tevékenység végzésének, mint a korlátolt felelősségű társaság, nagy vonalakban ugyanazon adózási szabályok mellett.  A betéti társaság alapítása kicsit drágább – pár tízezer forinttal -  mint az egyéni vállalkozásé, de nem annyira, mint egy kft. alapítása.

Ha hosszabb távra tekintünk, amelyben az alapítási költségek nem meghatározóak, akkor az ajánlott választási sorrend a lehetséges cégformák között a következő lehet:

1. korlátolt felelősségű társaság  2. betéti társaság 3. egyéni vállalkozó.

Ha lehet, ha megtehetjük, akkor ne egyéni vállalkozást, hanem korlátolt felelősségű társaságot alapítsunk, ezzel hosszabb távra garantált a biztonságos működés szervezeti feltétele, biztonsággal elkülönül a magánvagyon és a vállalkozói vagyon, a gazdasági tevékenység eredményének pedig a némileg magasabb rezsiköltségeket (jellemzően könyvelési díj) amúgy is fedeznie kell.

Szerző: Dr. Szabó Tibor

Ügyvéd, adószakértő, szakterülete az adó, gazdasági jog és a gazdasági büntetőjog. Az ország legjobb adójogászainak egyike. Az üzlet és a jog kérdéseivel nem csak a gyakorlatban foglalkozik, több sikerkönyv szerzője is:
Vagyongyarapodás és adóellenőrzés. Hogyan bizonyítsuk be vagyonunk adózott forrását? (2007)
A cégmenedzselés kézikönyve (2011)
Ha az olvasó úgy érezné, hogy az egyes írásokban adótrükkökre és jogi kiskapukra lelt – a szerző ezt cáfolja: csak leírta a szabályokat.
Honlapja: www.drszabotibor.hu

« Vissza a Szakértői jelentésekhez

Vállalkozói Szemléletű Könyvelő Irodák Magyarországon

Keresse a V licenccel rendelkező könyvelőket!

V Pont bemutató:

Bódis Tünde logo

Bódis Tünde

Budapest XV. kerület

Bódis Tünde könyvelő vagyok, irodám a XV.kerületben található. Vállalkozásom könyvelési és bérszámfejtési szolgáltatásokat kínál rugalmas, pontos, szakképzett ügyintézéssel, versenyképes árakon.

CORELLA - CONTIR KFT. logo

CORELLA - CONTIR KFT.

Kaposvár

Teljeskörű számviteli szolgáltatás, pénzügyi, gazdasági ügyintézés igény szerint.

Express-Profit Könyvelőiroda logo

Express-Profit Könyvelőiroda

Gödöllő

Számunkra fontos az Ön vállalkozása !

- Naprakész szakmai információkkal segítjük a döntéshozatalban
- Kedvező, takarékos, naprakész adózási megoldásokat kínálunk
- Komplex könyvelési szolgáltatást nyújtunk
- Diszkrécióval kezeljük a vállalkozás ügyeit
- Munkánkért anyagi felelősséget vállalunk

További vállalkozó szemléletű könyvelő irodák

Hirdetés: Nyaraljon a spanyol tengerparton