Hogyan foglalkoztassunk kereskedelmi ügynököket?

2011. Szeptember 04. 22:31

A felülvizsgálatot az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény rendelkezései alapján kell elvégezni. Ez a törvény 2001. február 1. napjától hatályos – megalkotását az uniós jogharmonizáció, az Európai Közösségek Tanácsának az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló 86/653/EGK irányelvének való megfelelés követelménye tette szükségessé. Itt egy példa Uniós csatlakozásunk pozitív következményeire – e jogszabály híján szinte az önkényig elmenően munkaviszonnyá lenne minősíthető egy kereskedelmi ügynök tevékenysége (lásd BH.2005.102) – ellenben ez a törvény gátat kell, hogy szabjon minden erre irányuló hatósági törekvésnek.

Amennyiben az értékesítési ügynöki tevékenységet munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal végzik – a vállalkozásnak a jogviszonyok felülvizsgálata tekintetében – legalábbis a hatóságok miatt nincs teendője, mert a hatósági ellenőrzés a munkaviszonyban álló értékesítők, ügynökök foglalkoztatását az alkalmazott jogviszony miatt bizonyosan nem fogja kifogásolni. Azt ellenben ez a vállalkozás is megvizsgálhatja, hogy a munkaviszonyos foglalkoztatás helyett van-e hasonlóan jogszerű, és hatósági ellenőrzésben is biztonságos megítélésű, de vállalkozási alapon nyugvó, így olcsóbb foglalkoztatási forma.

Amely vállalkozás ellenben az értékesítési / felvásárlási tevékenységét részben vagy egészben egyéni, vagy társas vállalkozókkal végzi, a szigorú törvényi szabályok, a várható hatósági ellenőrzések, és azok vállalkozói létet veszélyeztető súlyos adókövetkezményei miatt sürgősen vizsgálja felül az értékesítési tevékenységre alkalmazott jogviszonyokat, szerződéseket – és igazítsa ezeket hozzá a hatályos jogszabályokhoz, a megismerhető adóhatósági és bírósági gyakorlathoz. Amennyiben kereskedelmi ügynöki tevékenységet nem a törvény hatálya alá tartozó és annak megfelelő szerződéssel végeznek, akkor a jogviszonyt nem lehet a 2000. évi CXVII. törvény alapján minősíteni, a vállalkozás kiteszi magát az ügynöki jogviszonyok munkaviszonnyá minősítése következményeinek.

1. AZ ÖNÁLLÓ KERESKEDELMI ÜGYNÖK VÁLLALKOZÓI JOGÁLLÁSA

A 2000. évi CXVII. törvény szerint önállónak az a kereskedelmi ügynök minősül, aki nem munkaviszony alapján végez kereskedelmi ügynöki tevékenységet. Önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető (1.§/3/).

E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy a kereskedelmi ügynöki tevékenység végezhető munkaviszonyban is – és végezhető egyéni vagy társas vállalkozásban is. Ez utóbbi az önálló kereskedelmi ügynök. Azért önálló, mert nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként, a saját felelősségére a saját kockázatára végzi ugyanazt a tevékenységet. Tehát önálló kereskedelmi ügynök alkalmazott nem lehet. Önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető – megbízási, munka- vagy egyéb szerződés alapján nem.

Tehát az önálló kereskedelmi ügynök fogalmának két eleme van:
-egyéni vállalkozónak vagy gazdasági társaságnak kell lennie,
-és kereskedelmi ügynöki szerződéssel kell rendelkeznie.

Mi dönti el, hogy az ügynök és megbízó munkaszerződést, vagy kereskedelmi ügynöki szerződést kötnek? A felek szabad választása, amely a kereskedelmi ügynöki tevékenységet szabályozó speciális törvényi szabályozáson alapul. A megbízónak az a választása dönti el, hogy az ügynököt nem munkaszerződéssel kívánja foglalkoztatni, és az ügynöknek ezzel egybehangzó azon nyilatkozata, hogy a kereskedelmi ügynöki tevékenységet önállóan, a saját kockázatára és felelősségére - 2000. évi CXVII. törvény hatálya alatt és az ennek megfelelő szerződés keretében kívánja végezni. Ennyi, és nincs helye további körülmények – munkaidő, díjazás, eszközök - vizsgálatának. Némileg hasonló a helyzet, mint pl. egyes egészségügyi tevékenységek végzése esetén, ahol a törvény szintén választást enged az orvosi tevékenység munkaviszonyban vagy vállalkozásban való végzésének választása vonatkozásában.

Fentiek alapján a szerződés minősítése során is a fenti jogszabályból kell kiindúlni – és azt kell alkalmazni:
1) az ügynök önálló státuszú-e, azaz egyéni vállalkozónak vagy érvényesen működő gazdasági társaságnak minősül-e,
2) szerződése kereskedelmi ügynöki szerződésnek minősül-e.

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005(MK.170)FMM-PM. együttes irányelv szerint ha a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a munkát végző személy speciális jogviszony keretében végezhesse tevékenységét – akkor a feleket megilleti a jogviszony választásának joga. Erre példaként az irányelv az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényt hozza fel példaként – de a fentiek szerint felhozhatta volna a 2000. évi CXVII. törvényt is, hivatalosan is eloszlatva egy bizonytalanságot.

2. A KERESKEDELMI ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS

A törvény szerint önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető (1.§/3/). Így a színlelt szerződési minősítés elleni védelemhez egyik félnél – megbízó vállalkozás, ügynök - sem elégséges, hogy a megbízotti, ügynöki oldalon szereplő fél a szerződésben egyéni vállalkozóként, vagy éppen gazdasági társaságként szerepel.

Ugyanilyen jelentősége van annak is, hogy a felek szerződése kifejezetten az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény szerinti kereskedelmi ügynöki szerződésnek minősüljön – ugyanis a törvény szerint önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető. Ebből következően a felek jogviszonyát – ha korábban ezt nem tették volna meg - szükséges szerződésmódosítással a törvény által ilyen tevékenységre előírt típusú és tartalmú szerződésre módosítani.

Amennyiben kereskedelmi ügynöki tevékenységet nem a törvény hatálya alá tartozó és annak megfelelő szerződéssel végeznek, akkor a jogviszonyt nem lehet a vonatkozó törvény alapján minősíteni – akkor sem, ha az ügynöki oldalon egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság szerepel - a vállalkozás kiteszi magát az ügynöki jogviszonyok munkaviszonnyá minősítése következményeinek. Az alábbiakban ezen szerződés magyarázatát adjuk.

2.1. A szerződő felek

2.1.1. A Megbízó

A kereskedelmi ügynöki szerződés megbízói oldalán egyéni és társas vállalkozás egyaránt állhat. Értelemszerűen a megbízó tevékenységi köre kiterjed azon termékek kereskedelmére, amelyre a kereskedelmi ügynöki szerződés is vonatkozik.

2.1.2. Az ügynök

A megbízotti – ügynöki oldalon is egyaránt állhat egyéni és társas vállalkozás. Bármelyik vállalkozási formával szemben egy követelmény van: az arra vonatkozó szabályok szerint érvényesen létrejött, bejegyzett vállalkozás köthet ilyen szerződést. Egyéni vállalkozó a tevékenységét a vállalkozói igazolvány kiadásával, annak birtokában kezdheti meg, ez már feltételezi, hogy adószámmal is rendelkezik. A társas vállalkozás formája - bt. Kkt. Kft. – közömbös, az erre vonatkozó szabályok szerint a társaság a társasági szerződés ellenjegyzésétől kezdve megkezdheti a tevékenységét, és a bejegyzési kérelem benyújtásától kezdve előtársaságként működhet – szerződéskötésre is jogosult.

Természetes személy – vállalkozói státusz nélkül nem köthet kereskedelmi ügynöki szerződést, a tevékenységet végezheti, de ezesetben csak munkaviszonyban.

2.2. A szerződés tárgya

Az szerződés tárgya – az ügynök szolgáltatása - állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételének vagy az árukra vonatkozó más szerződés közvetítése, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult. A törvény alkalmazásában árunak minősül minden birtokba vehető dolog. A megbízó szolgáltatása a szerződésben az ügynök felé a díjfizetés.

2.3. Az ügynök tevékenységi területe

A szerződésben meg kell határozni azokat az árukat, valamint azt a földrajzi területet vagy azt a földrajzi és személyi kört, amelynek vonatkozásában a kereskedelmi ügynök tevékenységét ellátni köteles, illetve jogosult. Ezt lehetséges földrajzi határok szerint is meghatározni.

A földrajzi területhez tartozónak minősül
a) az a természetes személy, akinek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az adott területen van;
b) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely gazdasági tevékenységét az adott területen fejti ki.
A földrajzi területhez tartozó féllel kötöttnek minősülhet az a szerződés is, amelyet az adott területen kötöttek meg, továbbá amelyet az adott területen kell teljesíteni.

A tevékenységi területre a megbízó az ügynököt kizárólagos közvetítői joggal ruházhatja fel. Ilyen rendelkezés esetén az ügynök akkor is jogosult jutalékra, ha közreműködése nélkül közvetlenül a megbízó kötött szerződést.

2.4 Az ügynök jogi státusza

Az Ügynök jogi státusza csak egyéni vagy társas vállalkozó lehet – magánszemély nem. Ez érvényességi kelléke a szerződésnek. Ha a bejegyzett vállalkozó státuszban változás áll be – az egyéni vállalkozói igazolványt visszaadják, vagy visszavonják, gazdasági társaságot a cégjegyzékből törlik – ez azt jelenti, hogy gazdasági tevékenységet nem végezhetnek. Ilyen körülmények fennállása alapvetően érinti a kereskedelmi ügynök szerződés érvényességét – hiszen azt csak önálló tevékenységben, azaz vállalkozásban lehet végezni. A szerződés érvénytelensége pedig alapot ad a jogviszony átminősítésére, és az adókövetkezmények ennek megfelelő – pl. munkaviszony szabályai szerinti megállapítására.

A vállalkozó státusz a felek adóelszámolását is meghatározza. Az ügynök számlaadására, és a számlában főszabályként áfa felszámítására köteles, amelyet a Megbízó levonhat, a számlázott jutalékot a tevékenysége bevételével szemben költségként elszámolhatja. Mind a levonási jog, mind a költségelszámolás lehetősége az ügynök vállalkozói státuszához kötődnek – ezért a szerződés fennállása alatt nem következhet be olyan helyzet, amely ezt a státuszt megkérdőjelezi, pl. adószámát törölték.

2.5. A szerződés időtartama

A felek a kereskedelmi ügynöki szerződést határozott és határozatlan időre egyaránt köthetik. Ha a szerződés teljesítését a felek a határozott idő lejárta után továbbfolytatják, a szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át. A teljesítés mindkét fél részéről történő folytatásának minősül, ha az egyik fél teljesít, a másik fél pedig ezt elfogadja. A határozatlan idejű szerződés felmondással szüntethető meg, a határozott idejű az időtartam elteltével szűnik meg, rendes felmondással nem szüntethető meg. Mindkét típusú szerződésre vonatkozik az a szabály, hogy a szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél a szerződésben vállalt vagy a törvény alapján fennálló kötelezettségét súlyosan megszegi.

2.6. Az ügynök kötelezettségei

A szerződés a törvénnyel egyezően tartalmazza az ügynök általános kötelezettségeit.

2.7. Az üzleti titok

A törvény ezt nem tartalmazza, de külön szabályozást indokol az üzleti titok kérdése. Egy kereskedelmi vállalkozásban önmagában is nagy értéket képezhetnek a vevők adatai – ezért védelmükre a szükséges jogi lépéseket meg kell tenni. Az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozás lényege, hogy csak az a tény, információ, adat, megoldás minősül üzleti titoknak, amelynek titokban tartása érdekében szükséges intézkedéseket a vállalkozás megtette. Tehát nincs általában véve vett üzleti titok, a törvény is csak akkor védi, ha a vállalkozás is védi. Az üzleti titok megsértésének szankciója a kártérítés, amelyet a konkrét esetben összegszerűségében is nehéz bizonyítani. Ezen segít az ilyen típusú szerződésszegésre a szerződésben kikötött kötbér intézménye.

2.8. A megbízó kötelezettségei

A szerződés a törvénnyel egyezően tartalmazza a megbízó általános kötelezettségeit.

2.9. A díjazás

A díjazás jellemző formája a jutalék megállapítása. Ennek során a felek érdeke azt kívánja, hogy a jutalék alapját és mértékét egyértelműen meghatározzák. Az Ügynök a díjon felül készkiadásainak, illetve általános üzleti kiadásainak megtérítését nem követelheti, ettől azonban a felek a szerződésben eltérhetnek.

2.10. A jutalék esedékessége és fizetésének szabályai

A szerződésminta a törvénnyel egyezően több választási lehetőséget kínál fel a jutalék esedékességének és fizetési szabályainak megállapítására.

Az Ügynök azon szerződés után is jogosult jutalékra, amelyet a Megbízó a szerződés hatálya alá eső időszakban a közreműködése nélkül, közvetlenül kötött a kizárólagossági jogával érintett földrajzi területhez vagy személyi körhöz tartozó féllel.

A korábban megkötött kizárólagossági szerződés létéről az új szerződést megkötő ügynököt tájékoztatni kell.

2.11. Szerződésszegés

Súlyos szerződésszegés esetén a szerződés - a határozott időtartamú is – azonnali hatállyal felmondható. Ezért indokolt a szerződésben azt is meghatározni, hogy egy-egy kikötés megsértése súlyos szerződésszegének minősül-e?

2.12. A szerződés felmondása

A szerződésminta a törvénnyel egyezően szabályozza a szerződés rendes felmondását. A szabályozás hasonló munkajogi szabályozáshoz is, felmondási idő van, és szűk körben, de a felmondást indokolni is kell, annyiban, hogy a kiegyenlítéshez való jog megállapítható legyen.

2.13. A kiegyenlítés

A törvény a munkajogi végkielégítéshez hasonlóan bevezette a kiegyenlítés intézményét, amelytől a felek a megállapodásukban az ügynök terhére nem is térhetnek el. A kiegyenlítés az ügynöknek a szerződés megszűnése miatti jutalékveszteségét kompenzálja. A törvény csak a felső határt határozza meg: a kiegyenlítés nem lehet magasabb az öt évben kapott díjazás éves átlagából számított egyévi összegnél, 5 évnél rövidebb szerződés esetén az éves átlagnál. Az alsó határt a törvény nem határozza meg, csak annyit mond, hogy a kiegyenlítés összegének arányosnak kell lennie a jutalékveszteséggel, amely őt a szerződés hatályban maradása esetén az általa szerzett ügyfelekkel a jövőben létrejövő szerződések után megilletné.

2.14. Versenykizáró Megállapodás

A megbízó vállalkozásnak érdeke fűződik ahhoz, hogy az általa nyújtott ismeretekkel információkkal felvértezett ügynök a szerződés megszűnése után ne lépjen fel konkurensként, se önállóan, sem más cég képviseletében. Ezen igény kielégítésére szolgál a versenykizáró megállapodás intézménye, amelynek megkötésére – hasonlóan a munkajogi szabályozáshoz – a törvény kifejezett rendelkezése alapján van mód. Időtartama legfeljebb két év lehet, és „megfelelő” díjazás ellenében lehet ilyen megállapodást kötni.

Éppen a megfelelő díjazásra vonatkozó törvényi feltétel miatt érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy kell-e egyáltalán ilyen kikötés a szerződésbe. A munkajogi gyakorlat ebben a körben megfelelőnek tekintette az utolsó 1 éves bruttó munkabér 50%-át elérő díjazást, annyi évre, ahányra a korlátozás vonatkozik. Ez megbízói oldalról mindenképpen magasnak tűnik, az ügynöki oldaláról persze nem biztos, hiszen neki azt kell mérlegelnie, hogy ezen foglalkozásában 1-2 évre gyakorlatilag nem helyezkedhet el, illetve új életet kell kezdenie. Amennyiben az ügynök díjazás egyébként is piaci alapú – ezen felül még a versenykizáró vállalásának külön ellentételezése nem biztos, hogy megfizethető. Minél alacsonyabb ez a külön díjazás – annál nagyobb az esélye annak, hogy a megállapodás érvénytelen lesz – így nem eleve nem éri el a kívánt hatást. Ezek miatt lehetséges ezen kikötés mellőzése is, és a megbízói érdekek más eszközökkel – pl. üzleti titok szabályozása - való védelmezése.

2.15. Tájékoztatások

A szerződés tartalmazza azokat a tájékoztatásokat, amelyeket a szükséges jogérvényesítéshez a törvény előír. Az ügynöknek tájékoztatnia kell a Megbízót, hogy más megbízóval kötött szerződés alapján hasonló tárgyú kereskedelmi ügynöki tevékenységet nem végez. A megbízónak pedig – amennyiben ez a feltétel áll - és a korábbi ügynöknek jutalék-igénye van, tájékoztatnia kell az ügynököt, hogy a szerződést megelőzően, azzal azonos körben más ügynökkel kereskedelmi ügynöki szerződése volt hatályban, amelyből eredő kötelezettségei miatt a Megbízó a törvényben írt keretek között a jutalék kifizetésének megtagadására jogosult.

Az alkalmazható szerződésminták letölthetők innen:

KERESKEDELMI ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS KIZÁRÓLAGOS.doc

KERESKEDELMI ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS.doc

V Pont.hu

Szerző: V Pont

« Vissza a Szakértői jelentésekhez

Vállalkozói Szemléletű Könyvelő Irodák Magyarországon

Keresse a V licenccel rendelkező könyvelőket!

V Pont bemutató:

Garasos Kft logo

Garasos Kft

Gyál

Cégünket 1990-ben alapítottuk „Garasos” Ügyviteli Szolgáltató Bt-ként, majd 1995-ben alakultunk át Kft-vé.
A tulajdonosok több évtizedes nagyvállalati számviteli pénzügyi és munkaügyi gyakorlattal rendelkeztek már az indulásnál is.
Az elmúlt évtizedek alatt egy ütőképes csapat nőtt fel, amely profi a számviteli szolgáltatások területén.
Megbízóink elégedett nyilatkozatai alapján megalapozottak a részletes állításaink

V plusz R Bt. logo

V plusz R Bt.

Érd

Egy vállalkozásban a döntések meghozatalához a legfontosabb, hogy legyen információ: mi a választási lehetőség, és mi a következmény, hatás.
Egy könyvelő többet is tehet, mint utólag feldolgozza a számlákat, bizonylatokat.
Rugalmassággal könnyítjük az együttműködést!

MÁTRA-anniron Kft logo

MÁTRA-anniron Kft

Gyöngyös

Nekünk más könyvelőirodák a kollégáink, nem az ellenfeleink.

További vállalkozó szemléletű könyvelő irodák

Hirdetés: cegmenedzseles.hu