Hogyan foglalkoztassunk kereskedelmi ügynököket?

2011. Szeptember 04. 22:31

A felülvizsgálatot az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény rendelkezései alapján kell elvégezni. Ez a törvény 2001. február 1. napjától hatályos – megalkotását az uniós jogharmonizáció, az Európai Közösségek Tanácsának az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló 86/653/EGK irányelvének való megfelelés követelménye tette szükségessé. Itt egy példa Uniós csatlakozásunk pozitív következményeire – e jogszabály híján szinte az önkényig elmenően munkaviszonnyá lenne minősíthető egy kereskedelmi ügynök tevékenysége (lásd BH.2005.102) – ellenben ez a törvény gátat kell, hogy szabjon minden erre irányuló hatósági törekvésnek.

Amennyiben az értékesítési ügynöki tevékenységet munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal végzik – a vállalkozásnak a jogviszonyok felülvizsgálata tekintetében – legalábbis a hatóságok miatt nincs teendője, mert a hatósági ellenőrzés a munkaviszonyban álló értékesítők, ügynökök foglalkoztatását az alkalmazott jogviszony miatt bizonyosan nem fogja kifogásolni. Azt ellenben ez a vállalkozás is megvizsgálhatja, hogy a munkaviszonyos foglalkoztatás helyett van-e hasonlóan jogszerű, és hatósági ellenőrzésben is biztonságos megítélésű, de vállalkozási alapon nyugvó, így olcsóbb foglalkoztatási forma.

Amely vállalkozás ellenben az értékesítési / felvásárlási tevékenységét részben vagy egészben egyéni, vagy társas vállalkozókkal végzi, a szigorú törvényi szabályok, a várható hatósági ellenőrzések, és azok vállalkozói létet veszélyeztető súlyos adókövetkezményei miatt sürgősen vizsgálja felül az értékesítési tevékenységre alkalmazott jogviszonyokat, szerződéseket – és igazítsa ezeket hozzá a hatályos jogszabályokhoz, a megismerhető adóhatósági és bírósági gyakorlathoz. Amennyiben kereskedelmi ügynöki tevékenységet nem a törvény hatálya alá tartozó és annak megfelelő szerződéssel végeznek, akkor a jogviszonyt nem lehet a 2000. évi CXVII. törvény alapján minősíteni, a vállalkozás kiteszi magát az ügynöki jogviszonyok munkaviszonnyá minősítése következményeinek.

1. AZ ÖNÁLLÓ KERESKEDELMI ÜGYNÖK VÁLLALKOZÓI JOGÁLLÁSA

A 2000. évi CXVII. törvény szerint önállónak az a kereskedelmi ügynök minősül, aki nem munkaviszony alapján végez kereskedelmi ügynöki tevékenységet. Önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető (1.§/3/).

E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy a kereskedelmi ügynöki tevékenység végezhető munkaviszonyban is – és végezhető egyéni vagy társas vállalkozásban is. Ez utóbbi az önálló kereskedelmi ügynök. Azért önálló, mert nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként, a saját felelősségére a saját kockázatára végzi ugyanazt a tevékenységet. Tehát önálló kereskedelmi ügynök alkalmazott nem lehet. Önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető – megbízási, munka- vagy egyéb szerződés alapján nem.

Tehát az önálló kereskedelmi ügynök fogalmának két eleme van:
-egyéni vállalkozónak vagy gazdasági társaságnak kell lennie,
-és kereskedelmi ügynöki szerződéssel kell rendelkeznie.

Mi dönti el, hogy az ügynök és megbízó munkaszerződést, vagy kereskedelmi ügynöki szerződést kötnek? A felek szabad választása, amely a kereskedelmi ügynöki tevékenységet szabályozó speciális törvényi szabályozáson alapul. A megbízónak az a választása dönti el, hogy az ügynököt nem munkaszerződéssel kívánja foglalkoztatni, és az ügynöknek ezzel egybehangzó azon nyilatkozata, hogy a kereskedelmi ügynöki tevékenységet önállóan, a saját kockázatára és felelősségére - 2000. évi CXVII. törvény hatálya alatt és az ennek megfelelő szerződés keretében kívánja végezni. Ennyi, és nincs helye további körülmények – munkaidő, díjazás, eszközök - vizsgálatának. Némileg hasonló a helyzet, mint pl. egyes egészségügyi tevékenységek végzése esetén, ahol a törvény szintén választást enged az orvosi tevékenység munkaviszonyban vagy vállalkozásban való végzésének választása vonatkozásában.

Fentiek alapján a szerződés minősítése során is a fenti jogszabályból kell kiindúlni – és azt kell alkalmazni:
1) az ügynök önálló státuszú-e, azaz egyéni vállalkozónak vagy érvényesen működő gazdasági társaságnak minősül-e,
2) szerződése kereskedelmi ügynöki szerződésnek minősül-e.

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005(MK.170)FMM-PM. együttes irányelv szerint ha a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a munkát végző személy speciális jogviszony keretében végezhesse tevékenységét – akkor a feleket megilleti a jogviszony választásának joga. Erre példaként az irányelv az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényt hozza fel példaként – de a fentiek szerint felhozhatta volna a 2000. évi CXVII. törvényt is, hivatalosan is eloszlatva egy bizonytalanságot.

2. A KERESKEDELMI ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS

A törvény szerint önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető (1.§/3/). Így a színlelt szerződési minősítés elleni védelemhez egyik félnél – megbízó vállalkozás, ügynök - sem elégséges, hogy a megbízotti, ügynöki oldalon szereplő fél a szerződésben egyéni vállalkozóként, vagy éppen gazdasági társaságként szerepel.

Ugyanilyen jelentősége van annak is, hogy a felek szerződése kifejezetten az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény szerinti kereskedelmi ügynöki szerződésnek minősüljön – ugyanis a törvény szerint önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető. Ebből következően a felek jogviszonyát – ha korábban ezt nem tették volna meg - szükséges szerződésmódosítással a törvény által ilyen tevékenységre előírt típusú és tartalmú szerződésre módosítani.

Amennyiben kereskedelmi ügynöki tevékenységet nem a törvény hatálya alá tartozó és annak megfelelő szerződéssel végeznek, akkor a jogviszonyt nem lehet a vonatkozó törvény alapján minősíteni – akkor sem, ha az ügynöki oldalon egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság szerepel - a vállalkozás kiteszi magát az ügynöki jogviszonyok munkaviszonnyá minősítése következményeinek. Az alábbiakban ezen szerződés magyarázatát adjuk.

2.1. A szerződő felek

2.1.1. A Megbízó

A kereskedelmi ügynöki szerződés megbízói oldalán egyéni és társas vállalkozás egyaránt állhat. Értelemszerűen a megbízó tevékenységi köre kiterjed azon termékek kereskedelmére, amelyre a kereskedelmi ügynöki szerződés is vonatkozik.

2.1.2. Az ügynök

A megbízotti – ügynöki oldalon is egyaránt állhat egyéni és társas vállalkozás. Bármelyik vállalkozási formával szemben egy követelmény van: az arra vonatkozó szabályok szerint érvényesen létrejött, bejegyzett vállalkozás köthet ilyen szerződést. Egyéni vállalkozó a tevékenységét a vállalkozói igazolvány kiadásával, annak birtokában kezdheti meg, ez már feltételezi, hogy adószámmal is rendelkezik. A társas vállalkozás formája - bt. Kkt. Kft. – közömbös, az erre vonatkozó szabályok szerint a társaság a társasági szerződés ellenjegyzésétől kezdve megkezdheti a tevékenységét, és a bejegyzési kérelem benyújtásától kezdve előtársaságként működhet – szerződéskötésre is jogosult.

Természetes személy – vállalkozói státusz nélkül nem köthet kereskedelmi ügynöki szerződést, a tevékenységet végezheti, de ezesetben csak munkaviszonyban.

2.2. A szerződés tárgya

Az szerződés tárgya – az ügynök szolgáltatása - állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételének vagy az árukra vonatkozó más szerződés közvetítése, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult. A törvény alkalmazásában árunak minősül minden birtokba vehető dolog. A megbízó szolgáltatása a szerződésben az ügynök felé a díjfizetés.

2.3. Az ügynök tevékenységi területe

A szerződésben meg kell határozni azokat az árukat, valamint azt a földrajzi területet vagy azt a földrajzi és személyi kört, amelynek vonatkozásában a kereskedelmi ügynök tevékenységét ellátni köteles, illetve jogosult. Ezt lehetséges földrajzi határok szerint is meghatározni.

A földrajzi területhez tartozónak minősül
a) az a természetes személy, akinek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az adott területen van;
b) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely gazdasági tevékenységét az adott területen fejti ki.
A földrajzi területhez tartozó féllel kötöttnek minősülhet az a szerződés is, amelyet az adott területen kötöttek meg, továbbá amelyet az adott területen kell teljesíteni.

A tevékenységi területre a megbízó az ügynököt kizárólagos közvetítői joggal ruházhatja fel. Ilyen rendelkezés esetén az ügynök akkor is jogosult jutalékra, ha közreműködése nélkül közvetlenül a megbízó kötött szerződést.

2.4 Az ügynök jogi státusza

Az Ügynök jogi státusza csak egyéni vagy társas vállalkozó lehet – magánszemély nem. Ez érvényességi kelléke a szerződésnek. Ha a bejegyzett vállalkozó státuszban változás áll be – az egyéni vállalkozói igazolványt visszaadják, vagy visszavonják, gazdasági társaságot a cégjegyzékből törlik – ez azt jelenti, hogy gazdasági tevékenységet nem végezhetnek. Ilyen körülmények fennállása alapvetően érinti a kereskedelmi ügynök szerződés érvényességét – hiszen azt csak önálló tevékenységben, azaz vállalkozásban lehet végezni. A szerződés érvénytelensége pedig alapot ad a jogviszony átminősítésére, és az adókövetkezmények ennek megfelelő – pl. munkaviszony szabályai szerinti megállapítására.

A vállalkozó státusz a felek adóelszámolását is meghatározza. Az ügynök számlaadására, és a számlában főszabályként áfa felszámítására köteles, amelyet a Megbízó levonhat, a számlázott jutalékot a tevékenysége bevételével szemben költségként elszámolhatja. Mind a levonási jog, mind a költségelszámolás lehetősége az ügynök vállalkozói státuszához kötődnek – ezért a szerződés fennállása alatt nem következhet be olyan helyzet, amely ezt a státuszt megkérdőjelezi, pl. adószámát törölték.

2.5. A szerződés időtartama

A felek a kereskedelmi ügynöki szerződést határozott és határozatlan időre egyaránt köthetik. Ha a szerződés teljesítését a felek a határozott idő lejárta után továbbfolytatják, a szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át. A teljesítés mindkét fél részéről történő folytatásának minősül, ha az egyik fél teljesít, a másik fél pedig ezt elfogadja. A határozatlan idejű szerződés felmondással szüntethető meg, a határozott idejű az időtartam elteltével szűnik meg, rendes felmondással nem szüntethető meg. Mindkét típusú szerződésre vonatkozik az a szabály, hogy a szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél a szerződésben vállalt vagy a törvény alapján fennálló kötelezettségét súlyosan megszegi.

2.6. Az ügynök kötelezettségei

A szerződés a törvénnyel egyezően tartalmazza az ügynök általános kötelezettségeit.

2.7. Az üzleti titok

A törvény ezt nem tartalmazza, de külön szabályozást indokol az üzleti titok kérdése. Egy kereskedelmi vállalkozásban önmagában is nagy értéket képezhetnek a vevők adatai – ezért védelmükre a szükséges jogi lépéseket meg kell tenni. Az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozás lényege, hogy csak az a tény, információ, adat, megoldás minősül üzleti titoknak, amelynek titokban tartása érdekében szükséges intézkedéseket a vállalkozás megtette. Tehát nincs általában véve vett üzleti titok, a törvény is csak akkor védi, ha a vállalkozás is védi. Az üzleti titok megsértésének szankciója a kártérítés, amelyet a konkrét esetben összegszerűségében is nehéz bizonyítani. Ezen segít az ilyen típusú szerződésszegésre a szerződésben kikötött kötbér intézménye.

2.8. A megbízó kötelezettségei

A szerződés a törvénnyel egyezően tartalmazza a megbízó általános kötelezettségeit.

2.9. A díjazás

A díjazás jellemző formája a jutalék megállapítása. Ennek során a felek érdeke azt kívánja, hogy a jutalék alapját és mértékét egyértelműen meghatározzák. Az Ügynök a díjon felül készkiadásainak, illetve általános üzleti kiadásainak megtérítését nem követelheti, ettől azonban a felek a szerződésben eltérhetnek.

2.10. A jutalék esedékessége és fizetésének szabályai

A szerződésminta a törvénnyel egyezően több választási lehetőséget kínál fel a jutalék esedékességének és fizetési szabályainak megállapítására.

Az Ügynök azon szerződés után is jogosult jutalékra, amelyet a Megbízó a szerződés hatálya alá eső időszakban a közreműködése nélkül, közvetlenül kötött a kizárólagossági jogával érintett földrajzi területhez vagy személyi körhöz tartozó féllel.

A korábban megkötött kizárólagossági szerződés létéről az új szerződést megkötő ügynököt tájékoztatni kell.

2.11. Szerződésszegés

Súlyos szerződésszegés esetén a szerződés - a határozott időtartamú is – azonnali hatállyal felmondható. Ezért indokolt a szerződésben azt is meghatározni, hogy egy-egy kikötés megsértése súlyos szerződésszegének minősül-e?

2.12. A szerződés felmondása

A szerződésminta a törvénnyel egyezően szabályozza a szerződés rendes felmondását. A szabályozás hasonló munkajogi szabályozáshoz is, felmondási idő van, és szűk körben, de a felmondást indokolni is kell, annyiban, hogy a kiegyenlítéshez való jog megállapítható legyen.

2.13. A kiegyenlítés

A törvény a munkajogi végkielégítéshez hasonlóan bevezette a kiegyenlítés intézményét, amelytől a felek a megállapodásukban az ügynök terhére nem is térhetnek el. A kiegyenlítés az ügynöknek a szerződés megszűnése miatti jutalékveszteségét kompenzálja. A törvény csak a felső határt határozza meg: a kiegyenlítés nem lehet magasabb az öt évben kapott díjazás éves átlagából számított egyévi összegnél, 5 évnél rövidebb szerződés esetén az éves átlagnál. Az alsó határt a törvény nem határozza meg, csak annyit mond, hogy a kiegyenlítés összegének arányosnak kell lennie a jutalékveszteséggel, amely őt a szerződés hatályban maradása esetén az általa szerzett ügyfelekkel a jövőben létrejövő szerződések után megilletné.

2.14. Versenykizáró Megállapodás

A megbízó vállalkozásnak érdeke fűződik ahhoz, hogy az általa nyújtott ismeretekkel információkkal felvértezett ügynök a szerződés megszűnése után ne lépjen fel konkurensként, se önállóan, sem más cég képviseletében. Ezen igény kielégítésére szolgál a versenykizáró megállapodás intézménye, amelynek megkötésére – hasonlóan a munkajogi szabályozáshoz – a törvény kifejezett rendelkezése alapján van mód. Időtartama legfeljebb két év lehet, és „megfelelő” díjazás ellenében lehet ilyen megállapodást kötni.

Éppen a megfelelő díjazásra vonatkozó törvényi feltétel miatt érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy kell-e egyáltalán ilyen kikötés a szerződésbe. A munkajogi gyakorlat ebben a körben megfelelőnek tekintette az utolsó 1 éves bruttó munkabér 50%-át elérő díjazást, annyi évre, ahányra a korlátozás vonatkozik. Ez megbízói oldalról mindenképpen magasnak tűnik, az ügynöki oldaláról persze nem biztos, hiszen neki azt kell mérlegelnie, hogy ezen foglalkozásában 1-2 évre gyakorlatilag nem helyezkedhet el, illetve új életet kell kezdenie. Amennyiben az ügynök díjazás egyébként is piaci alapú – ezen felül még a versenykizáró vállalásának külön ellentételezése nem biztos, hogy megfizethető. Minél alacsonyabb ez a külön díjazás – annál nagyobb az esélye annak, hogy a megállapodás érvénytelen lesz – így nem eleve nem éri el a kívánt hatást. Ezek miatt lehetséges ezen kikötés mellőzése is, és a megbízói érdekek más eszközökkel – pl. üzleti titok szabályozása - való védelmezése.

2.15. Tájékoztatások

A szerződés tartalmazza azokat a tájékoztatásokat, amelyeket a szükséges jogérvényesítéshez a törvény előír. Az ügynöknek tájékoztatnia kell a Megbízót, hogy más megbízóval kötött szerződés alapján hasonló tárgyú kereskedelmi ügynöki tevékenységet nem végez. A megbízónak pedig – amennyiben ez a feltétel áll - és a korábbi ügynöknek jutalék-igénye van, tájékoztatnia kell az ügynököt, hogy a szerződést megelőzően, azzal azonos körben más ügynökkel kereskedelmi ügynöki szerződése volt hatályban, amelyből eredő kötelezettségei miatt a Megbízó a törvényben írt keretek között a jutalék kifizetésének megtagadására jogosult.

Az alkalmazható szerződésminták letölthetők innen:

KERESKEDELMI ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS KIZÁRÓLAGOS.doc

KERESKEDELMI ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS.doc

V Pont.hu

Szerző: V Pont

« Vissza a Szakértői jelentésekhez

Vállalkozói Szemléletű Könyvelő Irodák Magyarországon

Keresse a V licenccel rendelkező könyvelőket!

V Pont bemutató:

ÁRGUS SZOLGÁLTATÓ KFT logo

ÁRGUS SZOLGÁLTATÓ KFT

SZENTENDRE

Több évtizedes pénzügyi, számviteli, adminisztratív és adótanácsadói tapasztalat. Diszkréció, megbízhatóság, barátságos légkör jellemző családi vállalkozásunkban.

Orient könyvelő Iroda logo

Orient könyvelő Iroda

Eger

Jó könyvelő hasznos társ a vállalkozásban !!!

LIBRA Account-Team Kft logo

LIBRA Account-Team Kft

Makó

2001. óta állunk rendelkezésére a Csongrád megyei kisvállalkozásoknak, egyéni és társas vállalkozásoknak valamint őstermelőknek és családi gazdálkodóknak. A 2011.évtől non-profit szervezetek, egyesületek könyvvitelét is vállalja könyvelőirodánk.
Átfogó adó-, TB-, jogi és számviteli ismeretekkel rendelkező szakemberekből álló csapatunk várja a vállalkozókat.

További vállalkozó szemléletű könyvelő irodák

Hirdetés: Egyénivállalkozó