Adóamnesztia offshore jövedelmekre és cégekre 2011-2012

2011. Szeptember 04. 19:21

A törvény indokolásából megállapítható, hogy a 2010., 2011. és a módosított szabályozás alapján 2012. adóév tekintetében alkalmazható szabálycsoport elsődleges célja az, hogy a magánszemélyeket arra ösztönözze, hogy a külföldi társaságokban, elsősorban az offshore társaságokban tartott vagyonukat (vissza)hozzák Magyarországra. A szabályozás következtében a külföldre származott pénzügyi eszközök a magyar gazdaságba visszaáramolhatnak, és ezt követően befektetésre kerülhetnek a belföldi gazdaságba. Másrészről a szabályozás a Magyar Állam számára többlet adóbevételeket is eredményez, hiszen ilyen jellegű rendelkezés hiányában ezen pénzeszközök magyarországi megadóztatása legalábbis kétséges. Az adóamnesztia tehát egy egyszeri, kedvező mértékű adó megfizetésével a korábban esetlegesen elkerült adókötelezettség – és az ahhoz kapcsolódó szankciók – alól mentesíti a gazdálkodókat. Harmadrészt a szabályozás lehetővé teszi, hogy a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságokban az offshore szervezeteket az e szervezet mögött álló tényleges tulajdonos magánszemélyek váltsák fel. Ez a lehetőség pedig a gazdasági élet tisztulásához, a tulajdonosi hálózat átláthatóbbá válásához vezethet.

Mint az látható, a szabályozás két fő vonulatból áll. A rendelkezések egyik csoportja a külföldön keletkező, elsősorban offshore jövedelmekre biztosít egy kedvező adózási környezetet. A legnagyobb újdonsága az, hogy a korábbi amnesztiákkal szemben most anonim maradhat az érintett magánszemély. A másik szabályozási pillér pedig a magyar magánszemélyek által offshore társaságokba kivitt eszközeinek hazahozatalát teszi lehetővé, mégpedig pótlólagos adókötelezettség nélkül. Jelen cikk tehát ezeket az adóamnesztiára vonatkozó szabályokat kíséreli meg összefoglalni.

A külföldi forrásból származó jövedelmek utáni adókötelezettség

A külföldről származó jövedelmekre vonatkozó adóamnesztia két jövedelemcsoportot érint.

Az első csoportba a külföldről származó, az adóamnesztia idején megszerzett jövedelmek tartoznak. E szabály szerint, ha az eljárás minden törvényi előírásnak megfelel, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 28. § (12)‑(13) bekezdése szerinti jövedelmek, és a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó tőkejövedelmek után a magánszemély 10 százalékos mértékű adót fizet. Melyek tehát az adóamnesztiával érintett jövedelmek? Ide tartozik egyrészt az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság[1] (a továbbiakban együtt: offshore társaság) által, vagy megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, az offshore társaság által kibocsátott értékpapír árfolyamnyeresége és az ilyen szervezetből kivont jövedelem is. Ugyancsak ilyen jövedelem az olyan államból származó kamat, amellyel a Magyar Köztársaságnak nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről. Az adóamnesztiával érintett másik jövedelemkategóriát a külföldről, de nem offshore területről származó – jellemzően külföldi társaság által kifizetett – tőkejövedelmek adják. Ilyen jövedelem lehet a kamat, az osztalék, a vállalkozásból kivont és az értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem. Az árfolyamnyereségből, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből és a csereügyletből származó jövedelmek esetén a jövedelemszerzés helye minden esetben belföld, így ezen tőkejövedelmek vonatkozásában az adóamnesztia nem alkalmazható.

A kedvező szabályt a magánszemély kizárólag akkor veheti igénybe, ha a külföldi társaság a jövedelem kifizetése alapjául szolgáló bevételt legkésőbb 2011. április 30. napjáig megszerezte, vagy az ugyanezen időpontig a bankszámláján szerepelt. Ez a határidő az eredeti szabályozásban még 2010. október 31. napja volt.

Az adóamnesztia által érintett jövedelmek második csoportjába az a vagyon tartozik, amely a magánszemély korábban megszerzett, de le nem adózott jövedelméből származik. E szabály szerint a magánszemély ugyancsak 10 százalékos mértékű adót fizet a részére, mint kedvezményezett részére magyar hitelintézethez hazautalt vagyon után. A hazautalás történhet akár a magánszemély saját vagy közeli hozzátartozója, élettársa külföldön vezetett bankszámlájáról, értékpapírszámlájáról vagy biztosítási számlájáról, akár olyan offshore társaság vagy vagyonkezelő szervezet (így különösen alapítvány, trust) számlájáról, amelyet a magánszemély, a közeli hozzátartozója vagy élettársa ellenőriz. Az adóamnesztia akkor alkalmazható, ha hazautalt vagyont legkésőbb 2011. április 30-ig a külföldi számlán tartották. Természetesen, ha az említett vagyon forrásául szolgáló jövedelemmel kapcsolatban belföldön már teljesítettek adó- és járulékkötelezettséget, az adóamnesztia szabálya szintén nem lehet irányadó, így például a már leadózott jövedelemre vonatkozóan az adóamnesztia választása nem alapozza meg az önellenőrzés lehetőségét.

Nem alkalmazható azonban az adóamnesztia egyik formája sem, ha a jövedelmet juttató offshore társaság székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő államban van. Tekintettel azonban arra, hogy az OECD fekete listáján jelenleg egy állam sem található, így ez a korlát jelenleg nem érvényesül. Szintén nem vehetők igénybe az adóamnesztia kedvező szabályai akkor, ha a jövedelem bűncselekményből származik. Értelemszerűen ez a kizáró szabály nem vonatkozik a jövedelem utáni adók elkerülésével összefüggő bűncselekményekre, elsősorban tehát az adócsalásra.

A kedvező szabályok csak akkor irányadóak, ha a jövedelem hazahozatalában egy kijelölt magyar hitelintézet közreműködik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kijelölte azt a tíz hitelintézetet, amelyek az adóamnesztiával összefüggő feladatokat elláthatják, de 2011. július 1-éig csak négy szervezet, az OTP Bank Nyrt., a Raiffeisen Bank Zrt., az Erste Bank Zrt. és az MKB Bank Zrt. kezdte meg ténylegesen az ilyen irányú tevékenységét.

Az adóamnesztia igénybevételéhez a jövedelmet egyrészt a kijelölt hitelintézetnél vezetett számlára kell hazautalni, másrészt külön nyilatkozatot kell tenni arról a hitelintézet felé, hogy a magánszemély az adókötelezettségét az adóamnesztia szabályai szerint kívánja teljesíteni, és ezzel kapcsolatban kizáró feltétel nem áll fenn. Ezt a nyilatkozatot a törvény által meghatározott formában legkésőbb 2012. december 31-ig – és nem az eredeti szabály szerinti, 2011. december 31-ei határidőig – lehet megtenni, mely határidő jogvesztő.

A hitelintézet megvizsgálja, hogy a külföldi számlán a pénzeszköz, pénzügyi eszköz legkésőbb 2011. április 30-áig rendelkezésre állt-e. Ennek igazolására számlakivonat vagy banki igazolás eredeti példánya fogadható el. A hitelintézetnek nem kell megvizsgálnia azt, hogy a pénzeszköz, pénzügyi eszköz legkésőbb 2011. április 30-áig rendelkezésre állt-e akkor, ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy a jövedelem juttatása alapjául szolgáló összeget a külföldi társaság legkésőbb 2011. április 30. napjáig bevételként elszámolta, de az ezen időpontig nem szerepelt a külföldi társaság bankszámláján.

A hitelintézet a magánszemély nyilatkozatában feltüntetett összeg után – amely azonban nem lehet több, mint amekkora összeget a magánszemély javára tényleges hazautalnak, illetve amekkora összeget a hitelintézet a külföldi számla vizsgálata alapján megállapít – a nyilatkozat közlését követő 8 napon belül megállapítja és levonja a 10 százalékos mértékű adót. Az adót a hitelintézet a következő hónap 12. napjáig a havi adó- és járulékbevallásban – a magánszemély adózó bármely azonosító adatának feltüntetése nélkül – bevallja, és magánszemélyhez nem köthető személyijövedelemadó-kötelezettségként megfizeti. A kijelölt hitelintézet a törvényben meghatározott formában a magánszemély számára igazolást állít ki az adóamnesztiával érintett jövedelem nagyságáról.

A magánszemélynek az adóamnesztiával érintett jövedelemről nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania. Mivel tehát az adóhatóság az ilyen jövedelemről sem a hitelintézettől, sem a magánszemélytől nem jut információhoz, így a magánszemély névtelensége, anonimitása tökéletesen biztosítható.

Ellenőrzés esetén az adóhatóság a magánszemélytől kizárólag a hitelintézet igazolását kérheti. A hitelintézet által igazolt összegig utólagos adómegállapítás nem tehető, illetve sem a magánszemélynél, sem más személynél az adózási, számviteli kötelezettség megsértéséért büntetőjogi szankció nem alkalmazható. Az igazolásban szereplő összeg nem tekinthető vagyongyarapodásnak sem, sőt az adóhatóságnak egy esetleges vagyongyarapodási vizsgálat során úgy kell eljárnia, mint ha a magánszemély a hitelintézet által igazolt összeget 2007. január 1-jét megelőzően szerezte volna meg. Azaz az igazolt összeg az adóhatóság által felállított kronologikus vagyonmérlegben a vizsgálat által érintett időszak legkorábbi időpontjától kezdődően igazolt forrásként szolgál. A szabály külön rendelkezik arról, hogy az adóamnesztiával érintett összeggel összefüggésben az szja-törvény 28. § (20)-(22) bekezdésének szabályai alapján sem lehet megállapítást tenni. Erre azért van szükség, mivel az említett szakaszok szerint az offshore társaság fel nem osztott nyeresége is a magánszemély tulajdonos jövedelmének minősül.

Ha a magánszemély az adóhatóság esetleges ellenőrzése során arra hivatkozik, hogy az adóamnesztia szabályát kívánja alkalmazni, akkor az adóhatóság az ellenőrzést felfüggeszti, és felhívja a magánszemélyt arra, hogy a kijelölt hitelintézet igazolását 60 napon belül mutassa be. Amennyiben az előírt határidőn belül a magánszemély az igazolást bemutatja, az adóhatóság az ellenőrzés során az adóamnesztia által biztosított kedvező szabályok figyelembevételével jár el.

A kijelölt hitelintézet az e törvényben meghatározott feladata ellátásával összefüggésben minden olyan ellenőrzést, vizsgálatot köteles elvégezni, amelyre jogszabály kötelezi. Ha közigazgatási hatóság vagy közhatalmat gyakorló más szerv a kijelölt hitelintézetet az adóamnesztiával érintett számlával összefüggő információ tekintetében adatszolgáltatásra kötelezi, a kijelölt hitelintézet e kötelezettségét kizárólag azzal teljesíti, hogy nyilatkozatot tesz arról, hogy a számlával kapcsolatban az adóamnesztiához kapcsolódó igazolást állított ki.

A magyar társaságok tulajdonosi viszonyainak átláthatóbbá tétele

Az alábbiakban részletezett szabályrendszer azt a célt szolgálja, hogy a magyar társaságok az offshore gazdasági társaságok tulajdonából az ezen külföldi cégek mögött ténylegesen álló magyar magánszemélyek tulajdonába kerülhessenek. Ezért, ha az offshore cég a magyar tagja részére eladja a magyar társaságban fennálló részesedését, akkor – a feltételek teljesítése esetén – adózási és büntetőjogi következménnyel nem kell számolni.

A kedvező szabályok tehát akkor alkalmazhatóak, ha egy belföldi illetőségű magánszemély (mint vevő), és egy olyan külföldi szervezet, amelyben a vevő, annak közeli hozzátartozója, élettársa közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyással rendelkezik (mint eladó) között adásvételi szerződés jön létre. Az adásvétel tárgya egy belföldön bejegyzett gazdasági társaságban fennálló részesedés, például annak üzletrésze vagy részvénye. A visszterhes átruházásnak 2010-ben, 2011-ben vagy 2012-ben kell megtörténnie.

A kedvező szabályok igénybevételének egyrészt feltétele az, hogy a tulajdonosváltozást a magánszemély hitelt érdemlően igazolni tudja, így különösen hogy a tulajdonosváltozást a cégbíróság jogerősen bejegyezze, illetve részvénytársaság esetén azt a részvénykönyvben nyilvántartásba vegyék. További feltétel, hogy az ügyletet a magánszemély az adóhatósághoz a külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentse be legkésőbb 2012. december 31. napjáig. A bejelentésre a 1011OEK jelzésű nyomtatvány szolgál. A bejelentésnek az említett jogvesztő határidőig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie.

Amennyiben az ismertetett feltételek megvalósulnak, akkor az ügylet nem minősíthető színlelt szerződésnek, illetve nem írható elő adójogi következmény azon a jogalapon, hogy a felek által kikötött ellenérték nem felel meg a részesedés szokásos piaci értékének. A feltételek betartása esetén a magánszemélynél az átruházással összefüggésben keletkező bevétel nem minősül vagyongyarapodásnak sem, illetve adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás sem tehető. További kedvezmény, hogy az adóamnesztia alkalmazása esetén az adófizetési és számviteli szabályok esetleges korábbi megsértése miatt büntetőjogi felelősség sem állapítható meg.

Az előzőekben leírtaktól eltérően az adóhatóság vizsgálhatja azt, hogy a magánszemélynek milyen forrásból származott az a vagyona, amely a külföldi társaság számára fizetett ellenérték forrásaként szolgált. Az ügylet eredményeképpen a magánszemély által megszerzett részesedésből származó, a későbbiekben megszerzett jövedelem, elsősorban tehát a részesedés továbbértékesítése során elért árfolyamnyereség az általános szabályok szerint válik adókötelessé. További kedvező, az újabb adóelkerülést megakadályozni hivatott előírás az, hogy a részesedést átruházó külföldi jogalanytól a részesedését megszerző magánszemély által bármely jogcímen (például osztalékként) 2012. december 31. napjáig megszerzett összeg – legfeljebb a magánszemély által fizetett vételár összegéig – adómentes bevételnek minősül.

Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén a magánszemély a fenti szabályok alkalmazására is hivatkozhat, mely esetben az adóhatóság az ellenőrzést felfüggeszti, és felhívja a magánszemélyt arra, hogy a megfelelő bejelentését 60 napon belül tegye meg. Ha a magánszemély a bejelentést rendben megteszi, az ismertetett kedvező szabályokat az adóhatóságnak az ellenőrzés során figyelembe kell vennie.

Egyes eszközök tulajdonosi viszonyainak átláthatóbbá tétele

Az adóamnesztia célja nem csupán belföldi társaságok tulajdonszerkezetének, hanem egyes belföldön található eszközök tulajdonosi viszonyainak átláthatóbbá tételére is irányul. Ezért a kedvező szabályok abban az esetben is igénybe vehetőek, ha a külföldi társaság egyes vagyonelemei, az úgynevezett kedvezményezett eszközök a külföldi társaság magyar tulajdonosainak, vagy a hozzájuk kapcsolódó magyar vállalkozásuk tulajdonába kerül át.

Kedvezményezett eszköznek minősül:

  • a belföldön fekvő ingatlan, vagy az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog,
  • az olyan jármű, légi jármű, vízi jármű és szállítás céljára szolgáló felszerelés, amelynek tulajdonosát közhiteles nyilvántartás bizonyítja,
  • a részesedés, kivéve a tőzsdére bevezetett értékpapírnak minősülő részesedés (különösen az ilyen részvény).

A kedvezményezett eszköz átruházásával összefüggésben a szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a kedvezményezett eszközt vagy belföldi illetőségű magánszemély, vagy olyan belföldi székhelyű, a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaság szerzi meg, amelynek valamennyi tagja, részvényese mind a szerződés megkötésének, mind teljesítésének időpontjában belföldi illetőségű magánszemély, valamint amely sem a szerződés megkötésének, sem teljesítésének időpontjában nem áll végelszámolás, felszámolási eljárás vagy csődeljárás alatt. További feltétel, hogy a szerződés szerint átruházó fél olyan külföldi társaság legyen, amelyet – a tulajdont közvetlenül vagy belföldi társaságon keresztül közvetve megszerző – magánszemély, annak közeli hozzátartozója, élettársa ellenőriz. A felek nem lehetnek az OECD-vel együtt nem működő állam állampolgárai, vállalkozásai sem.

Ugyancsak feltétele a kedvező szabályok alkalmazásának az, hogy a felek egyrészt a kedvezményezett eszköz visszterhes átruházásáról szóló szerződést legkésőbb 2012. június 30-án írásban megkössék. Másrészt az is előírás, hogy a fizetés kizárólag a PSZÁF által kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámla megterhelésével történhet. Harmadrészt feltétel, hogy a fizetés és az eszköz birtokbavétele 2012. december 31-éig megtörténjen. Negyedrészt a szerződésnek meg kell felelnie a törvény mellékletét képező szerződés valamennyi feltételnek.

Az ügylet megtörténtének bizonyítására a kijelölt hitelintézet igazolása szolgál. A hitelintézet az ügyletről akkor állít ki igazolást, ha az adózó azt legkésőbb 2012. december 31-én megtett nyilatkozatában kéri. A hitelintézet az igazolást értelemszerűen akkor állítja ki, ha a felsorolt feltételek maradéktalanul megvalósulnak. A hitelintézet az igazolást a nyilatkozattévő nevére állítja ki, ha azonban a nyilatkozatot gazdasági társaság tette, akkor – a társaság kérelmére – igazolást állít ki minden olyan természetes személy nevére is, amely a nyilatkozattétel napján e gazdasági társaság tagja, részvényese volt.

A hitelintézet által igazolt átruházás nem minősíthető színlelt szerződésnek, illetve azt úgy kell tekinteni, hogy az nem ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével. A szerződés szerinti ellenértéket pedig olyanak kell tekinteni, amely megfelel a szokásos piaci árnak. A szerződés teljesítése semmilyen közteherrel kapcsolatos kötelezettséget nem eredményez sem a magánszemély, sem az érintett társaság oldalán.

Amennyiben az adóamnesztia szabályai alkalmazhatóak, akkor a kedvezményezett eszközzel kapcsolatban semmilyen közteher fizetési kötelezettség, illetve adózási jogkövetkezmény nem állapítható meg, még utólagosan sem. Sőt, a kedvezményezett eszközt megszerző belföldi cég társasági adójának megállapítása során a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az általa a szerződés keretében a külföldi társaságnak fizetett ellenérték. Ugyanakkor a felek az eszköz átruházásához kapcsolódó vám, általános forgalmi adó, regisztrációs adó, eljárási illeték és igazgatási és bírósági szolgáltatási díj fizetési kötelezettség alól nem mentesülnek. Az adóamnesztia a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alóli mentességet pedig csak akkor eredményez, ha a vagyonátruházásról szóló bejelentéshez a felek csatolják a kijelölt hitelintézet igazolását. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a 2011. július 1-jét megelőzően már benyújtott bevallások módosítására, önellenőrzésére nincs lehetőség arra tekintettel, hogy az adózók az adóamnesztia szabályait alkalmazni kívánják. Az adóamnesztia feltételeinek fennállása esetén büntetőeljárás sem indítható a kedvezményezett eszközzel összefüggésben esetlegesen megsértett adózási szabályok miatt.

Az adóhatóság az ellenőrzés során kizárólag a hitelintézet által kiállított igazolás, valamint a kedvezményezett eszköz legkésőbb 2012. december 31-én történő megszerzését, birtokba vételét igazoló hivatalos dokumentum (például az ingatlanügyi hatóság határozatának) bemutatását kérheti az adózótól. Az adóhatóság vizsgálata ugyanakkor kiterjedhet arra, hogy a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán keresztül ellenértékként megfizetett összeg adózott – el nem titkolt – jövedelemből származott-e. Ugyanakkor, ha a fizetett ellenérték nem haladja meg a nyilatkozat megtételének napját követően, de még az ellenérték teljesítését megelőzően a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán jóváírt pénzösszeget, akkor a hitelintézet által kiállított igazolás bizonyítja, hogy az abban feltüntetett kedvezményezett eszköz megszerzésének forrásául nem eltitkolt (be nem vallott) jövedelem szolgált.

Végezetül nem csupán a gazdasági társaságok részesedésének, hanem a kedvezményezett eszközök átruházása esetén is előírás, hogy a külföldi társaság a magyar magánszemély tagja számára adómentesen juttathatja vissza azt az ellenértéket, amelyet a magánszemély a külföldi társaság számára fizetett. Erre kizárólag a kijelölt hitelintézeten keresztül, a szerződés mindkét fél általi teljesítését követően, de legkésőbb 2013. január 31-én van lehetőség. A bármely jogcímen visszajuttatott összegről a hitelintézet külön igazolást ad ki, mely bizonyítja az összeg adómentességét.

dr. Honyek Péter
Önadózó 2011/9



[1] Az alacsony adókulcsú állam fogalmát az szja-törvény 3. § 5. pontja, az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát pedig a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontja határozza meg.

Szerző: Dr. Honyek Péter

« Vissza a Szakértői jelentésekhez

Vállalkozói Szemléletű Könyvelő Irodák Magyarországon

Keresse a V licenccel rendelkező könyvelőket!

V Pont bemutató:

CORELLA - CONTIR KFT. logo

CORELLA - CONTIR KFT.

Kaposvár

Teljeskörű számviteli szolgáltatás, pénzügyi, gazdasági ügyintézés igény szerint.

VIZSU-TAX Kft. logo

VIZSU-TAX Kft.

Szeged

Könyvelés, bérszámfejtés, adótanácsadás. Közreműködés vállalkozások indításában folyamatos tanácsadással, adóminimalizálással, teljes körű ügyintézéssel.

AUTOMATIKA1EM KFT logo

AUTOMATIKA1EM KFT

KISKUNHALAS

Cégünk 1984. óta működik. 1991. évtől tevékenységünk elsősorban a könyvelés és az adótanácsadás. Az eltelt húsz év munkája bizonyítja, hogy kellő odafigyeléssel, folyamatos szakmai szintemeléssel megbízóink megelégedésére dolgozunk.

További vállalkozó szemléletű könyvelő irodák

Hirdetés: Egyénivállalkozó