Az Európai Bizottság nem vonja vissza a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát
2016. Július 21. 09:25
A tagállamok egy jelentős részének tiltakozása ellenére az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát, amely a bírálók szerint számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.
Az Európai Bizottság március elején terjesztette be az "egységesebb és méltányosabb" európai munkaerőpiac megteremtésére azt a javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek területén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre.
Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje tiltakozását fejezte ki a tervezet ellen, amellyel szerintük az unió beavatkozik a tagországok hatáskörébe, így úgynevezett sárga lapos eljárás indult, amelynek nyomán a bizottság a javaslatot ismételten áttekintette.
Az európai uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény azonban a biztosok kollégiumának szerdai ülését követően bejelentette: nem vonja vissza és nem is módosítja a Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, valamint Románia és Szlovákia törvényhozása által kifogásolt javaslatot.
Az Európai Bizottság arról számolt be, hogy gondosan megvizsgálták a nemzeti parlamentek által felvetett aggályokat, de végül arra jutottak, hogy az irányelv felülvizsgálatát célzó javaslat nem sérti a szubszidiaritás elvét.
Marianne Thyssen foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos sajtótájékoztatóján kijelentette, "kiegyensúlyozott" javaslatról van szó, amelynek a lényege, hogy azonos munkáért azonos javadalmazásban részesítsék a munkavállalókat.
A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, ennek ráadásul versenytorzító hatásai is lehetnek a bizottság szerint.
A sárga lapos eljárás megindítói szerint azonban a szabályozni kívánt kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a javasolt változtatások ráadásul sokak szerint akadályoznák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében akkor indul meg a sárga lapos eljárás, ha a tagállami parlamentek egyharmada indokolt véleményt fogad el az unió hatáskörének túllépését sérelmezve. Ez komoly figyelmeztetés a brüsszeli döntéshozók számára: a bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a fenntartásokat, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról.
A mostani mindössze a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek sárga lapos eljárás keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a bizottságot.
A bizottsági javaslatot a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Forrás: MTI
Szakértői jelentések a cégtulajdonosnak
- A várakozásoknak megfelelően alakultak a munkaerő-piaci adatok a szakértők szerint
- Az új Földtörvény hatásai az agráriumban
- KSH: májusban tovább csökkentek az ipari termelői árak
- Növekvő pályán tartja magát az építőipar
- Magyarország is építi innovációs ökoszisztémáját
- A The Riverside Company szerint érdemes befektetni a régióban
- Manpower: a magyar cégek harmada nehezen talál megfelelő munkaerőt, főként szakmunkások, mérnökök hiányoznak
- Bisnode: nővelték bevételüket az internetes kereskedők
- Bisnode: évek óta veszteséges a vendéglátóipar
- Ezer milliárdos beruházási igény az állattenyésztésben
V Pont bemutató:
Kép-Tan Könyvelőiroda
Budapest VI. kerület
Célunk, hogy ügyfeleink adminisztrációjának lehető legnagyobb részét elvégezve segítsük céljai elérésében, így a lehető legtöbb idejük marad saját szakmájuk művelésére. Nálunk a munka nem "futószalag"-szerű, hanem maximális figyelemmel, nem mellékesen a lehető legnagyobb körültekintéssel, probléma-megoldó készséggel fordulunk ügyfelünk felé.
Adó-Averzió 2002 KFT
Budapest XI. kerület
Az Adó-Averzió 2002. Ügyviteli és Szolgáltató Kft. 2002. évében alakult. Tagjai 1994. évében alakították meg az Adó-Averzió Betéti Társaságot.
A Kft. tulajdonosai 20-30 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek vállalkozási, költségvetési és nonprofit területen.
Regisztrált mérlegképes könyvelők ezen szakterületeken. Adótanácsadói és építőipari árszakértői oklevéllel rendelkeznek.
Countplus Kft
Budapest XIV. kerület
A könyvelés adószakértés nélkül csak a hatóságok kiszolgálója!
Társaságunk összes munkatársa mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik, de ez a mai gazdasági és adójogi helyzetben kevés!